Tragikus lelkiállapota jelenik meg a képen. Göcsörtösebb formák, vézna és nyúlánk, száraz felületetek. Eltűnnek a szivárvány-színek. A tér nyomott és klausztrofóbia érzetét kelti. Egyik legjellemzőbb kompozíciója. Ismétlődő organikus formái egyaránt felfoghatók egy rovaroktól nyüzsgő furcsa tájként, vagy valamiféle mikroszkopikus látomásként. Ám ez a kapcsolat a való világgal mindenképpen arra utal, hogy még nem érkeztünk el a teljes absztrakcióig.