Botrányokban, tragikus és groteszk eseményekben gazdag élete a beatnik lét szelíd és vad szabadságkultuszát, mindenféle hatalom elleni tiltakozását, önveszélyes életformáját és Zen-buddhista töltésű üdvözülés vágyát is példázza. Kiérdemelte a "beatnemzedék pápája", a "hippik apja", a "szabad szerelem Buddhája", de a "korunk Walt Whitmanje, Amerika bárdja" elnevezést is. Világjáró, rituális versmondó körútjain az emberi jogok védelmében és az ökológiai katasztrófa elkerüléséért is szót emelt. Életével és költészetével tabukat döntött: elénk tárta a szerencsétlen anyja tébolyával megnyomorított saját gyermek- és ifjúkorát, a testi-lelki bomlás poklait, az elmegyógyintézetben és az "alvilágban" szerzett alkalmi tapasztalatait, a különféle orgiákat és vágyálmokat -vagyis személyes életének még a legintimebb, viszolyogtató dolgait is.

A Columbia egyetem elvégzése után bejárta a fél világot, és rengeteg foglalkozást űzött. Ezalatt tanulmányozta a klasszikus irodalmat, költészetet, a keleti filozófiákat és a kábítószerek hatását az emberi tudatállapotra. New Yorkban ismerkedett meg Jack Kerouackal, aki nagy hatással volt rá. 1955-ben San Franciscóban telepedett le. Itt és ekkor jelent meg a Howl and Other Poems, a ma már klasszikus költészeti antológia, többek között Ginsberg verseivel (magyarul: Üvöltés, 1967.) A kötetet követően Ginsberg a beat-nemzedék egyik irodalmi vezéralakjává vált. Költészetét az amerikai életforma és kultúra elutasítása, emellett később a miszticizmus jellemzi. Nagy hatással volt Hobóra is, aki lefordította és elénekelte egyes verseit is. Járt Magyarországon és fellépett Hobo koncerten. "Amikor Allen Ginsberg Magyarországon járt, nekem jutott az a boldogság osztályrészül, hogy levihettem Debrecenbe. És ott az autóban rettenetes köd volt, eső, havas eső, nem láttunk semmit, össze voltunk zárva… Akkor Allen Ginsberg feltette nekem a kérdést, hogy szerintem mi a botránynak az az elviselhető foka Debrecenben, amiért őt nem utasítják még ki Magyarországról. Aztán elmondta, hogy már Kubából és Csehszlovákiából kiutasították…" - írta róla legkiválóbb magyar fordítója, Eörsi István.

Kiadások magyarul:

- Üvöltés (Vallomások a beat-nemzedékről) (Európa, 1967, Jack Kerouackal,
   Norman Mailerrel és Philip Lamantiával együtt)
- Nagyáruház Kaliforniában (Európa, 1973, Eörsi István és Orbán Ottó fordításai)
- A leples bitang (Európa, 1984, Eörsi István, Györe Balázs és Orbán Ottó
   fordításai)
- Május Királya (Cserépfalvi, 1990, Eörsi István fordításai)
- Halál Van Gogh fülére! (Pesti Szalon, 1996, Eörsi István és Orbán Ottó fordításai)
- Kaddish / Kaddis, Howl / Üvöltés (Noran, 2005, kétnyelvű kiadás, Eörsi István
   fordításai).

Forrás: Wikipedia Enciklopédia