Egy anarchista véletlen halála

A szatirikus vígjáték történetének alapját egy 1969-es milánói bombamerénylet jelenti, a metróban történt robbantás következtében sokan meghaltak. Néhány nappal később a rendőrség ablaka alatt egy holttestet találtak, a hivatalos magyarázat szerint az elkövetéssel gyanúsított személy a kihallhatása során kiugrott az ablakon. A szemtanúk, az újságírók azonban arra a következtetésre jutottak, hogy nem magától hagyta el ily módon a helyszínt, hanem valószínűleg kilökték. Időközben, szintén azért, hogy kihallgassák, egy idegen férfi kerül a rendőrségre, aki leleplező játékba kezd és azt állapítja meg, hogy a korrupció jelen van a kormányban, a belügyminisztériumban, a rendőrségen...

Nyitott házasság

Dario Fo darabjában a "féltékennyé tétel tárgya" egy atomfizikus, akit Nobel-díjra terjesztettek fel. Molnár Gál Péter kritikus szerint: "Beszélnek a szereplők. Főleg az asszony. A szerző színésznő feleségének írhatta ajándékba. Harmincévi házasság után a férj rendszeresen félrelép. Az asszonyt bántja a hűtlenség. S mivel divatos a nyílt házasság kifejezés, belekezdenek. Vagyis a kétrészes, kétszemélyes azt tárgyazza: miként teszi féltékennyé a nő az urát." Fo felesége Franca Rame színésznő, aki időnként besegít a darabírásba is. Dario és Franca 1982-ben együtt írta a Nyitott házasság c. darabot, Stockholmban volt az ősbemutató, jelentős kritikai és közönség sikerrel. 1983—84-ben Milánóban játszották, a feleség hálás szerepében az író társszerző felesége lépett fel. A minisztériumi cenzorbizottság csak 18 éven felülieknek engedélyezte a darabot, a tiltást később a sajtó és a közvélemény nyomására visszavonták. 1985-ben német városokban szerepelt az olasz társulat. Később bemutatták Edinburghban, majd átdolgozva ismét Milánóban, San Franciscoban. 1990-ben szintén Franca Rama főszereplésével film készül belőle a svájci televízióban. Magyarországon a darabot a soproni Petőfi Színház adta elő Sopronban és Budapesten 1998—99-ben.

Nem fizetünk!

Amikor a komédia megírásához hozzáfogtunk, teljesen szabadjára engedtük a fantáziánkat. Olyan dolgokat jövendöltünk meg, amelyek akkoriban agyrémnek tűntek. A valóság azonban ránk cáfolt, és a legsötétebb elképzeléseinket is túlhaladta.

Az olasz író felelevenítette a commedia dell’arte régi hagyományát az egyén hatalommal szembeni egyenlőtlen küzdelmének ábrázolására. A bohózat egyszerre szórakoztató, lebilincselő és távlatokat nyújt: két munkáscsalád (Antónia, a temperamentumos feleség és férje Giovanni, a "becsület szónoka", valamint fiatalabb barátaik, a harcos Luigi és felesége Margherita) hányatott történetén keresztül mutatja be azt a folyamatot, amit a kapitalizálódás hoz számukra. A darab cselekménye folytán a két feleség olyan ügybe sodródik, amit férjeik előtt csak hazugságok sorozatával tudnak leplezni, ami aztán a darab végére teljes őrülethez vezet. A helyzetet komplikálja a csendőr, a rendőr, a hullaszállító és a papa megjelenése is...

Az pedig nem a véletlen műve, hogy a néző szembesül jó néhány nálunk is meglévő aktuális problémával, ami igencsak megdolgoztatja a nézők nevetőizmait mindkét felvonáson keresztül. Költői megközelítései révén Dario Fo újra élővé varázsolja az olasz komédia, a középkori misztériumjátékok és a népi színjátszás tradícióit a modern kor színházi nyelvében és világában.

Forrás: Klebelsberg Kultúrkúria