TOM JONES

Sokágú cselekményét a főhős fejlődésének története fogja össze gyermekkorától férfivá éréséig. Allwothy, a jómódú földesúr egy csecsemőt talál ágyában, akiről a nyomozás során Jenny Jones, a szobalány azt vallja, hogy az övé, s ő csempészte oda. A lányt Allwothy elküldi a háztól, de a gyermeket magánál tartja, nagyon megszereti, s együtt nevelteti nála élő húga, Bridget fiával, Blifillel. A nyíltszívű, de élethabzsoló Tom Jones felcseperedve féktelenkedéseivel eljátssza nevelőapja bizalmát, az pedig hitelt adva az alattomos Blifil rágalmainak, aki főleg azért irigyli Tomot, mert meghódította a szomszédos földesúr, Western szépséges leányát, Sophiát, elűzi Tomot. A fiú egy időre felcsap katonának, majd összeakad Partridge-dzsal, a borbély-felcserrel, az együgyűség és ravaszság e bűbájos keverékével, együtt mennek világgá. Csapás csapás után éri, párbaj miatt börtönbe is jut. Bonyodalmak után Jenny Jones, Tom feltételezett anyja Allwothynak tett vallomásával mindent rendbe hoz: a hős valójában Bridget titokban született törvénytelen fia. A földesúr boldogan fogadja vissza unokaöccsét, miután Blifil intrikái is lelepleződnek.

A regény három nagy szerkezeti szakaszra tagolódik: az első az angol vidékek csendes életét mutatja be epikus hömpölygéssel, a második az országutak világát pikareszkszerű kalandfüzérben, a harmadik a fővárost, az arisztokráciát egyre gyorsuló iramú cselekménnyel. A valósághű ábrázolást szatirikus ér szövi át, a jellemzés gyakran karikaturisztikussá válik, ezt azonban Fielding meleg humora, a művet mélyen átható derű enyhíti. A mű hangneme rendkívül közvetlen. Az író lépten-nyomon "kiszól" a szövegből, filozofál, elcseveg, évődik az olvasóval.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetője

AMELIA

Henry Fielding utolsó regénye egy asszony élete, akinek erényeit sem fondorlat, sem tengernyi baj nem képes megrontani. Egy hányatott sorsú, különleges szépségű asszony története ez az érzelmekben, fordulatokban gazdag regény. Amelia szülei tiltakozása ellenére szökik meg szerelmével, hogy aztán züllött mágnások, feslett kerítők, ármánykodó ügyvédek fondorlatai közepette próbálja mindenáron megőrizni erkölcseit.
Az érzelmekben, fordulatokban gazdag regény méltó párja az ismertebb Tom Jones történetnek.

Az író ne valamiféle nemes úrnak képzelje magát, aki vendégszeretetből vagy jótékonyságból ad lakomát: inkább nyilvános étterem tulajdonosának, aki bárkit szívesen lát pénzéért. (...) Az eleség, amelyet elkészítettem, nem más, mint az emberi természet. (...) az emberi természet is oly csodálatosan változatos, hogy jóllehet közös gyűjtőnévvel foglaljuk össze az egészet, hamarabb végigsütheti-főzheti a szakács az világ valamennyi növényi vagy állati eredetű ételfajtáját, mintsem az író egy ilyen roppant témakört kimeríthetne.
(1.)
(Ford.: Julow Viktor)