|
1766. január 6-án keresztelték meg Debrecenben Fazekas Mihály
költőt, botanikust, a Lúdas Matyi szerzőjét.
Életének ez első ismert dátuma, pontos születési idejét nem ismerjük - a
korabeli szokások ismeretében arra lehet következtetni, hogy 1765 utolsó
napjaiban születhetett. Ősei között vagyontalan katona-nemesek találhatók, de
közvetlen elődei már debreceni iparos- polgárok voltak, apja például
gyógykovácsként dolgozott.
Felcseperedvén a debreceni református kollégium diákja, majd 1781- től a
teológiai akadémia hallgatója lett. Itt ismerkedett meg a felvilágosult
eszmékkel, és már ekkor felébredt az érdeklődése a természettudományok és a
növénytan iránt. 1782-ben, 16 évesen katonának állt. Közlegényként, altisztként
szolgált, hét évnyi katonáskodás után hadnagy, majd főhadnagy lett. Végigjárta a
korabeli Habsburg-háborúk csatatereit, az egyik ujját el is vesztette Moldvában
a törökök ellen vívott ütközetben.
1789-ben jelent meg először verse nyomtatásban. 1792-ben hosszabb szabadságra
hazatért Debrecenbe, valószínűleg ekkor kötött barátságot Csokonaival. 1793 és
1796 között hivatásos huszártisztként szolgált a Németalföldön, a Rajna-vidéken,
Észak- Franciaországban. Az első években még lelkesedett a kalandos életért, a
hosszú katonáskodás alatt azonban meggyűlölte a harcokat, a vérontást. A
császárhű lovastisztből a felvilágosodás republikánus követője lett, a
csatadalokat háborúellenes versek váltották fel. 1796- ban lemondott tiszti
rangjáról, és hazautazott.
Élete második felét a városi közéletnek és a botanikának szentelte, a
költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta. Agglegényként anyjával
és húgaival élt, a nősüléstől - feltehetően - boldogtalanul végződött szerelmei
tartották vissza. Moldvában és Franciaországban szövődött románcainak a
katonaélettel járó áthelyezések vetettek véget. Visszavonultságát baráti köre -
Csokonai Vitéz Mihály, Földi János - enyhítette.
Legtöbb verse a hazaköltözés és Csokonai halála (1805) közti esztendőkben
született. Ezekben az években írta meg első fogalmazásban népmesei ihletésű
művét, a nemesi pöffeszkedést kifigurázó Lúdas Matyit. A mű végső formájában
1817-ben jelent meg Bécsben, Magyarországon 1831-ben adták ki először. A tömör,
katonai stílusban írt elbeszélő költemény (hexameteres kiseposz)
társadalomkritikája alighanem a legmerészebb a korban: Lúdas Matyi az első
paraszt, aki fölényben van a nemes úrral szemben. Nem is maradt visszhang
nélkül, a nemesség nagy része "merényletet" látott benne.
|
 |
 |
 |
|
Összes költeménye |
Lúdas Matyi borító és
címlap |
Egy másik kiadás |
Fazekas lírai munkái ugyancsak kimagaslóak, semmivel sem
gyengébb alkotások, mint elbeszélő költeménye. Élete végére a sztoikus filozófia
követőjévé lett (Nyáresti dal, Ki a boldog?, A bölcs).
Amikor verset már alig-alig írt, vitairatokkal szólt bele az irodalom ügyeibe (Debrecen
védelme című cikkével összevitázott Kazinczyval).
1819-től szerkesztette, jórészt maga írta a Debreceni Magyar Kalendáriumot,
amely szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmányokat közölt, s amelynek a
tudomány és a felvilágosodás eszméinek terjesztése volt a célja.
Sógorával, Diószegi Sámuellel, a hajdúböszörményi botanizáló prédikátorral
1807-ben adták ki Debrecenben az első magyar növényhatározót, a Linné rendszere
alapján készült Magyar Füvészkönyvet. A svéd botanikus osztályozási rendszere
ugyan formális, Fazekasék érdeme ennek ellenére óriási: megteremtették a magyar
növénytan nyelvét. A füvészkönyvből szakmai sikerei ellenére kevés fogyott - a
maradi gazdák idegenkedtek attól, hogy "könyvből vessenek-arassanak". Ez
elkeserítette Fazekast, de azért tovább munkálkodott a növénytan tudományának
népszerűsítésén. Megtervezte a később nagyhírű debreceni Füvészkertet, amelynek
megnyitását azonban már nem érhette meg.
Mindezek mellett Fazekas Mihály tevékeny közéleti ember is volt egészen
haláláig. 1806-ban ő lett a debreceni kollégium gazdasági vezetője, majd később
Debrecen főpénztárnoka, 1807-től városi esküdt. Ő szervezte meg a debreceni
polgárkatonaságot, a városi rendfenntartó alakulatot, mai szóval rendőrséget,
melynek a kapitánya lett.
Fazekas Mihály 1828. február 23-án tüdőbajban halt meg. Összegyűjtött
költeményei először 1836-ban jelentek meg.
Forrás: MTI-Panoráma - Baczonyi László, Sajtóadatbank
ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL
 |