Ahogy Magyarországon Márai Sándor vagy németeknél Thomas Mann, William Faulkner is a hanyatló polgári értékek, és családok "krónikása" volt - csakhogy egy kontinenssel távolabb: Amerikában. A Mississippi-beli New Albanyban látja meg a napvilágot tehetős, előkelő déli család gyermekeként. Szerényen és visszavonultan élt, ősei szülőföldjén, délen, Mississippi állam Oxford városában. Családja elszegényedett, őt a pénz sosem érdekelte. Családtagjai később regényeiben is felbukkannak majd, mikor nosztalgiával tekint vissza a déli hagyományokra. No nem a rabszolgatartó és egyre kapitalizálódó Délre, hanem tradicionális értékeit őrző és ápoló, emberi közösségeket összetartó világára. Ifjúkorában két-három napot dolgozott - hogy némi ennivalóra, egy kis dohányra és whiskyre szert tegyen: megszállottan írt, ontotta elbeszéléseit, regényeit. Az elsőket kevés sikerrel. Igaz, felfedezője is akadt, Sherwood Anderson. New Orleans-ban akadtak össze: ő biztatta Faulknert első regényére. A mesternek egyetlen kikötése volt csupán: hogy neki sose kelljen elolvasni a kéziratot. A háború nagy élménye volt Faulknernek, részt vesz az első világháborúban mint a Kanadai Légierők önkéntese, csak éppen nem sikerült a frontra jutnia. Sebesülését, melyre büszke volt: hadgyakorlaton szerezte. A háború után meglehetősen hányatott sors vár rá: veteránként felvételt nyer az oxfordi Mississippi Egyetemre, azonban első vizsgáján megbukik, otthagyja az intézményt. Alkalmi munkákból keresi a kenyérre valót: lesz eladó, szobafestő, szeszcsempész, fűtő és mosogató is. Színes és nehéz élet - amolyan P. Howard-os. Faulknernek a pusztuláshoz több és személyes köze volt. A hajdani, rabszolgatartó vidék krónikása: a hatalmas, összefüggő ciklusban, melyet regényei sorával kiépített, egy roppant történelmi folyamat keretében mutatja fel a megsemmisülés és születés drámáját. A régi földbirtokos arisztokrácia erkölcsi és anyagi züllésének széles freskója Faulkner ciklusa. Képzelt világgá költi át az amerikai Dél tájait és vidékét. A Sartorisok famíliája képviseli a haladó régit - a feltörekvő, meggazdagodó, pénzre éhes Snopesok az újat, a polgárit, a hagyománytalant. De a két família nagyszerűen jellemzett alakjai mellett feltűnik -a forró vidék megannyi izgalmas típusa: négerek, prédikátorok, katonák, ügyvédek. Faulkner nagy korszaka a harmincas évek. Ekkor írta a Szentélyt, első, sikeresebb munkáját - állítólag egyetlen hét alatt, s merőben pénzszerzés céljával; ekkor sorjáztak nagy regényei, köztük a magyarul is kiadott Megszületik augusztusban. Nagy, humánus szenvedély süt ezekből a munkákból, sodró fantáziával formált történetei mintha a 19. századi nagyepika modern változatát próbálnák megteremteni, a világ összefüggő képét, egy jelentékeny, átfogó egyéniség tükrében. Ez a szándék tette naggyá Faulknert, ez a hatalmas teremtő erő, mely a kor esetleges és töredékes tükrözése helyett vállalta az egyetemes ábrázolás nehéz - és a polgári világban - korszerűtlen feladatát.  

Bár 1924 óta rendszeresen ír, hazája valójában csak a 1949 után, a Nobel-díj elnyerését követően ismeri el. William Faulknert az amerikai tankönyvek máig "regionális" írónak nevezik, s tán annyi joggal, hogy Faulkner valóban egy meghatározott táj s egy különleges nép ábrázolója. Közel harminc regénye ugyanegy földrajzi környezetet rajzol: mitikus táj lesz Mississippi államából. Ezt a különös tájat a képzelet valóságos jelleggel ruházta fel. Városai - Jefferson, a központ és a tőle hetvenöt mérföldnyire, délre elterülő Memphis - plasztikus, önálló történelemmel rendelkező eleven színhelyek, ahol a Faulkner olvasó néhány regény után már könnyen eligazodik. A regények lakói pedig, mint egy hatalmas krónika szereplői kötetről kötetre vándorolnak: Dél históriáját, Dél tragédiáját személyesítik meg. A múlt század Észak-déli háborújában Amerika megteremtette egységes rendszerét - s megszabadította az országot a néger rabszolgaságtól. De ahhoz, hogy a múlt minden árnyától elszakadjon - a rabszolgaság minden formájának megszüntetése lenne szükséges. A kiváltságok, azonban megmaradtak, s nemzedékről nemzedékre hagyományozódnak. Magyarul csak a Megszületik augusztusban olvasható. Ez a könyv kitűnően érzékelteti a vad Dél babonákkal terhes, a múlt örökségétől fojtó közérzetét - azt a földet, ahol a faji megkülönböztetés, lincselés szinte a mindennapok természetes "színfoltja".

Faulkner bonyolult világát egyetlen regény elemzése nem érzékeltetheti. De annyit talán sejtetni enged, hogy a magyarul is megszólaló Faulknerben korunk egyik nagy realistáját ismerhette meg olvasóközönségünk; olyan írót, akinek szuggesztív ereje egy távoli és izgalmas világ fel-fedezésével kecsegtet. Faulkner különben egyenetlen író volt, s ritkán adódott pályáján olyan fegyelmezett pillanat, amikor szemléletét, áradó stílusát, vízióját és humanizmusát szerencsés kézzel egybefogta. Hatvanöt esztendősen szívroham végzett vele.

Forrás: Irodalmi Arcképcsarnok - Hegedűs Géza