Paul Éluard
 (1895-1952)

 

Francia költő

Eredeti neve - Eugene Grindel, a haladó francia irodalom egyik vezéralakja, a modern költészet egyik úttörője. Kezdetben a dadaizmus, majd a szürrealizmus jelentős képviselője volt. A Kötelesség és nyugtalanság (1917) lírai kötetének élményanyaga a háború és a szerelem. Legjelentősebb kötete, A fájdalom fővárosa (1926) szürrealista versei, amelyek között már megjelenik a prózavers formája is. Bretonnal közösen adják ki a szürrealizmus főművét, a Szeplőtelen fogantatást (1930). Költészete tehát nem szakadt el a humanista eszméktől, a 30-as évektől mind erősebben a fasizmus elleni harc ihlette. Verseire zárt képi struktúra jellemző, az egyes elemeket nem nyelvi, hanem asszociációs szálak fűzik össze. Átmeneti korszaka a szürrealizmustól való távolódás, kötetei A közvetlen élet (1932), Termékeny szemek (1936).

Verses kötetek

Illusztrált verse

Kiáltvány

A második világháború alatt a francia nemzeti ellenállás harcosa, 1942-től a kommunista párt tagja volt. Egyre inkább eltávolodott a formalizmustól, lírájában a valóságnak és a világ átalakításáért folytatott harcnak a pátosza kapott hangot; költészete mindinkább közérthetővé vált. Aktívan részt vett a békeharcban. Lírája racionálisabb, moralizálóbb utolsó korszakában, melynek jelentősebb kötete, az Erkölcsi lecke (1950). 1953-ban posztumusz Nemzetközi Lenin - Békedíjat kapott.

ízelítő műveiből