Fő művében, az Amerikai tragédiában (1925) a modern amerikai kapitalizmus erőszakos világát, az átlagember tragikus sorsát kendőzetlen realizmussal festi meg, a mű alaphangját azonban mégis a szocialista jövőbe vetett humanista hit adja. Ezt a művét színpadra is átdolgozták. Szemléletében egyre közelebb került a kommunistákhoz, írói módszerében pedig a szocialista realizmushoz. 1932-ben nagy leleplező munkát írt az amerikai imperializmusról A dollár uralma alatt címmel. Harcolt a fasizmus térhódítása ellen. Halála után jelentek meg összegyűjtött elbeszélései (A csapda, 1956)