
John
Maxwell Coetzee
(Cape
Town, Dél-Afrika 1940. február 9. –)
Az elfojtott könyvek szelleme jobban kísért, mint az élő eleven alkotások; a
szerző,
akit ma elhallgattatnak, holnap híres lesz, amiért elhallgattatták.
afrikai író, irodalomtörténész, nyelvész
|
Angol anyanyelvű, de beszéli az afrikaanst, a dél-afrikai búr telepesek nyelvét is. Angliában járt egyetemre, 1961-ben kapott diplomát matematika és irodalom szakon a fokvárosi egyetemen, majd az IBM-nél dolgozott programozóként. 1965-től 1971-ig Amerikában élt és tanulmányait a texasi Austin egyetemen folytatta, ahol angol irodalmi tanulmányokat folyatott és tanársegédként dolgozott. Diplomamunkáját - amely Samuel Beckett stílusát elemezte - 1968-ban írta meg. Ezután két évig tanított a buffalói egyetemen. 1969-ben kapta meg az irodalomtudományok doktora címet. A hetvenes évek elején el kellett hagynia az Egyesült Államokat, mert több háborúellenes tüntetésben vett részt. Visszatért Dél-Afrikába és a Cape Town-i egyetemen tanított. 1984 óta az irodalomtudományok professzora. 2001 végén Coetzee és élettársa, Ausztráliába, Adelaide-be települt át.
Regényeit a hivatalos irodalmi élet eddig is elismerte, hiszen
ő az egyetlen író a világon, aki kétszer is elnyerte a patinás brit Booker
Prize-t. A 63 éves író az elismerés mellett 10 millió svéd koronát, azaz közel
1,3 millió dollárt is kap az Akadémiától. A díj odaítéléséről a Svéd Tudományos
Akadémia 18 állandó tagja döntött titokban. A hagyományokhoz hűen még a nyertes
bejelentésének időpontját is csak két nappal az esemény előtt jelentették be.
2003-ban megkapta az irodalmi Nobel-díjat. A döntést bejelentő Svéd Akadémia
egyebek között azzal indokolta Coetzee kitüntetését, hogy a dél-afrikai
regényeit "jól felépített szerkezet, gazdag párbeszédek és briliáns elemzések
jellemzik". Az indoklás további részében a Svéd Akadémia kiemelte az író "könyörtelen
kritikai szellemét" és "kegyetlen racionalizmusát". Forrás: Wikipédiából, a szabad lexikonból |