az ezüst kecske

Sajátos hangulatú karriertörténet Bródy Sándor legjobbnak tartott regénye, Az ezüst kecske. Cselekménye bohémtanyán kezdődik. A jogász Robin Sándor, a festőnövendék Bem Gyula és a bölcsészhallgató Hirsy vitatkoznak. Ebbe a környezetbe érkezik vidékről Robin menyasszonya Piroska, anyjával és nővérével. Az idillikus életnek Robin váratlan karrierje vet véget. Egy szerencsés kimenetelű ügy kapcsán megismerkedik Hannával, az uzsorás család lányával. Elhagyja Piroskát és feleségül veszi Hannát. A családi vagyon és összeköttetések révén politikus, sőt kormánybiztos lesz. Az asszony csinálta karriernek azonban végül is, amikor tudomására jutnak felesége és apósa üzelmei, hátat fordít. Közben lezajlott Piroska és régi barátjuk, a festő Bem Gyula között egy szomorú végű szerelmi regény. Az elözvegyült Piroska és az elvált Robin között a réginél erősebb szenvedély lángol fel, s mikor kiderül, hogy gyermekük életben van, végleg összekötik sorsukat. A zálogházak mélyéről felkutatják az ezüstkecskés botot, s mint az ifjúság stafétabotját adják át gyermeküknek.

Sok érzelmesség, romantika van a regényben, de a jól megírt részletek, például a fővárosi kisegzisztenciák ábrázolása, vagy a panamáktól bűzlő magyar parlamenti élet rezignált-keserű jellemzése reális atmoszférát teremt a főhős köré.

Idézet: "A zálogház előtt egy fiatalember állott. Az ifjú a nyárhoz képest pepita nadrágot, de a forró nyári nap dacára fekete cilindert és ehhez rövid kabátot viselt; ezért öltözködéséből minden harmónia hiányzott. Azonban egy igen szép bot volt a kezében; a bot feje egy ezüst kecskét ábrázolt."

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői

a tanítónő

Egy alföldi faluba megérkezik Budapestről a fiatal tanítónő, mégpedig a kántortanító házába érkezik, ahol már ott lakik egy fiatal filológus mint tanító, és akibe már szerelmes is a kántorlány. Az érkezőt, Flórát, rögtön megrohanják a falubeli pozícionált urak, a szolgabíró és a káplán, a bíró, az orvos, a gyógyszerész, és persze a falu leggazdagabb kegyura, ifj. Nagy. Flóra csökönyös elutasítása felidegesíti a falu urait, akik fel vannak zaklatva a tanítónő miatt, s közben még a szerencsétlen filológus, a kis tanító is beleszeret Flórába, aki még ifj. Nagyot is elutasította. Mindennek ellenére, ha nem mutatkozik is többé a színen, mindennap érkeznek Flórának virágcsokrok, a fővárosi cigányprímás pedig minden éjszaka szerenádot húzat a bandájával az ablaka alatt. Ez lesz azután a titok. Mert a faluban senki sem tudja, kitől jönnek a csokrok és a zene, és ez lesz a főbűne Tóth Flóra tanítónőnek. Ezért ítélik el. Flóra az ítélőszék előtt nem leplezi le ifjú Nagyot, és nem is védekezik. Az iskolaszék felfüggeszti állásából, ő pedig megígéri a filológusnak, hogy hozzámegy feleségül. Csakhogy megérkezik ifjú Nagy, aki feleségül kéri, elküldve lánykérőbe hozzá a szüleit is, akik különféle ármánykodásokkal próbálják lebeszélni Flórát a fiukkal kötendő házasságról. Flóra állja a megaláztatásokat, de megparancsolja nekik, hogy ismét jöjjenek el, és rendesen kérjék meg. Amikor ez megtörténik, akkor leckézteti meg igazából a gazdag és dölyfös Nagyékat, a falubeli pozícionált urakkal együtt. És ezek után elmegy, ifjú Nagy pedig utána rohan, Flóra pedig megbocsát, és a színműben melodramatikus lesz a befejezés.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői

a nap lovagja

A nap lovagja hőse, Asztalos Aurél újságíró, botcsinálta "balek" karrierista, ahogy az író jellemzi: egy jelentéktelen fiatalember, aki úr akar lenni. Bad Gasteinben megismerkedik egy osztrák főherceggel és Julival, a szeretőjével. Már majdnem karriert csinál: lapvezér és képviselőjelölt, amikor egy ostoba véletlenen elbukik...
A regény atmoszférateremtő erővel jellemzi a századforduló erősen polgáriasodó Budapestjét.