
JOSZIF
ALEKSZANDROVICS BRODSZKIJ
(1940-1996)
orosz-amerikai költő, műfordító, esszéista
|
Anna Ahmatova fedezi fel. 1963-ban közveszélyes munkakerülés vádjával letartóztatják, és ötévi száműzetésre ítélik. 1972-ben távoznia kell a Szovjetunióból. Az Egyesült Államokban telepszik le, különböző egyetemeken tanít, 1987-ben Nobel-díjat kap. Egynél kevesebb című angol nyelvű esszékötete az év könyve volt 1992-ben az USA-ban. Itt közölt, élete utolsó éveiben írt versei eredeti címe: Avguszt, Sztakan sz vodoj, Vaszpominanyije, Iz Alberta Ejnstejna, Vrazgar holadnoj vojni. Az orosz hagyományokhoz, a zsidó vallásos érzülethez kötődő, de széles látókörű európaiságból is táplálkozó költészetét intellektuális és érzelmi gazdagság jellemzi.
Magyarul megjelent kötetei: Post aetatem nostram (versek, 1988.), Új élet (versek Baka István fordításában, 1997) Gyűjtőknek való (1998): esszéit olvashatjuk ebben a könyvben. A hányattatott sorsú, eddig jobbára csak verseiről ismert művész egy másik oldaláról mutatkozik be a magyar olvasóközönségnek. Míg verseit oroszul, esszéit főleg angolul írta, 1987-ben elnyerte az amerikai kritikusok díját is. |