A_menü: Aquinói Szent Tamás

Domonkos rendi szerzetes, egyetemi tanár, a középkor olasz származású skolasztikus filozófusa. A katolikus iskolák védőszentje, a legnagyobb katolikus teológus, a korabeli skolasztika legátfogóbb kifejtője és rendszerezője. Filozófiáját, amely a keresztény teológia és a skolasztikus módon értelmezett arisztotelizmus összeegyeztetése, a 14. századtól kezdve az egyház szentesítette és támogatta. Elsőként rendelte alá teljes határozottsággal a teológiának a filozófiát. Megfogalmazta az akaratszabadság tanát. Szerinte az igazi nevelés a túlvilági életre való felkészítés. Államelméletében az Isten előtti egyenlőség elvével, valamint a bűnbeesés dogmájával próbálta igazolni a fennálló társadalmi rendet. A világi államot alá akarta rendelni az egyháznak.

Életművét a 19. században a katolikus egyház a keresztény filozófia alapjának nyilvánította. Életműve óriási teológiai enciklopédiát alkot. Főműve a Summa theologiae (’A teológia összegzése’, 1266-73) három könyve. Teológia írásai közül kiemelkedik a szentenciák négy könyvének magyarázata (A létező és a lényeg, A természet princípiumai), a „vitára bocsátott kérdések” (quaestio disputata) hét műve, valamint a „tetszés szerint felvetett kérdések” (quaestiók) 12 műve. Irodalmi tevékenységének jelentős hányadát teszik ki a kommentárok, melyek közül a leghíresebbek Az okok könyve és Az istennevek. Merev hierarchikus világkép jellemzi, mely szerint a világ az élettelen anyagtól jut el az abszolút és tiszta szellemig (Istenig). Az ember középen helyezkedik el a maga anyagi és szellemi voltával. Társadalomképét is a hierarchia határozza meg, mely a nincstelen jobbágytól terjed az uralkodóig. A hierarchiában elfoglalt hely nem minősíti az embert. Az alattvalónak kötelessége szolgálnia a felette állót, annak viszont kötelessége gondoskodnia az alattvalóról. A hierarchia alapvetően kizárja a társadalmi mobilitást (mozgást), de megadja a belső békét és harmóniát az embernek. Aquinoi Szt. Tamás: Isten bizonyítékai (Istenhez vezető öt út):
1. mozgás
2. létesítő okság
3. kontingencia (esetlegesség elve)
4. a különböző létkötelességi fokozatok
5. a célszerűség elve

(Forrás: Új Magyar Lexikon)

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL