Lengyelországban született 1888-ban, majd, hogy kibújjon a katonai szolgálat alól, elhagyta szülőföldjét. Palesztinába vándorolt ki 1907-ben. 1913-ban, több mint egy évtizedre, őt is magához csábítja Németország, ahol ekkoriban, Wolfgang Schivelbusch szavaival élve, reneszánszát élte az addig nyugati zsidó körökben is megvetett Ostjudé-k, napjainkra szinte nyomtalanul eltűnt, pontosabban eltüntetett kultúrájának feltérképezése. Ennek a munkának az úttörői olyan tudósok voltak, mint Franz Rosenzweig, Martin Buber vagy Gersom Scholem, akiknek Agnon személyes ismerőse volt. Később egyébként számos, a lengyel illetve kelet-európai zsidókról szóló könyvet szerkesztett, melyek néhány szemelvényből ítélve, amolyan anekdotázó legenda gyűjtemények lehetnek. Fiatalon megismerkedett a haszidizmussal, pályafutását jiddis versekkel kezdte, amikor is egy gazdag mecénás, bizonyos Slomo Zalman Schocken kiadót alapított a célból, hogy Agnon művei napvilágot láthassanak. 1924-től azonban, 1970-ben bekövetkezett haláláig Izraelben élte az életét és vált, immár héber prózaíróként, az izraeli irodalom mai napig meghatározó alakjává.

És a görbe kiegyenesedik	Izraeli történetek	Tengerek szívében	Nobel-díj, 1966	Valaha régen

Regényeinek és novelláinak témáját a galíciai zsidóság életéből merítette, a hagyományokon nevelkedett, babonák, népmondák közt élő falusi zsidóság különös világát ábrázolta. A palesztinai bevándorlók beilleszkedésének problémái foglalkoztatták szimbolikus írásaiban. Gyakran dolgozta fel a rabbinikus zsidó irodalom és a Talmud témáit. 1966-ban megosztott Nobel-díjjal tüntették ki. Először magyarul megjelent kötet a Tengerek szívében, elbeszélések gyűjteménye volt. ( 3 elbeszélése - 1938) A Nobel-díjas írónak, a héber irodalom klasszikusának 50 év után először 2001-ben jelennek meg nagyepikai műve magyarul. (Valahol régen, És a görbe kiegyenesedik). Jól lehet elbeszéléseit már megismerhette a magyar olvasó az Égtájak 1971 (Öt világrész elbeszélései) kötetből is, ahol Shmuel Yosef Agnon: A zenekar című novellája jelent meg - Karig Sára fordításában, vagy az Izraeli történetek című 8 híres izraeli szerző írását tartalmazó kortárs izraeli irodalmi válogatásból, ahol a szerző két művét is olvashattuk.