Néhány verseskötete

Főbb művei: versek: Szabad-e énekelni (1965), Rézerdő (1968), A tündér megkötözése (1971), Jóslatok az újszülöttnek (1973), Jól vagy? (1977), Boldog vérem (összegyűjtött versek, 1979), Napvilág (1981), Keseredik a föld héja (1984), Napló és tulipán (1987), Emberek éltek itt (1991), Évfordulók (1994), Mivé lettél (válogatott versek, 1998), A képzelet emléke (2000), Ágh István válogatott versei (A magyar költészet kincsesháza, 2000), Válogatott versek macedonul (2000), Semmi sem úgy (2003), szociográfiák: A madár visszajár (1973), Dani uraságnak (1984), Utolsó terelés az őszi legelőn (1989), A madár visszajár, Dani uraságnak (válogatott szociográfiák (2001), ifjúsági ismeretterjesztő könyvek: Üres bölcsőnk járása (1979), Hányat nézek a naptárban? (1980), gyermekversek: Krumplinyomó-huszár (1977), meseregények: Struga manó csöngölődzik (1982), Felekirály (1985), kisregény: Egymás mellett (1986), regény: Rókacsárda (1993), családtörténet: Kidöntött fáink suttogása (1990), esszék: Egy álom következményei (1983), Virágárok (1996),Ahogy a vers mibennünk (2000), elbeszélések: Árokból jön a törpe (1997), műfordítások: Mile Nedelkoszki versei (Nagy Lászlóval, 1982), Miodrag Pavlovič: Fényes és sötét ünnepek (társfordító, 1988). Antológiákban jelentek meg lengyel, cseh, bolgár, szerb, szlovén, macedón, finn, észt és más finnugor mű- és népköltészetből fordításai.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia