
![]()
|
A manierista szobrászat ugyanolyan, mint a festészet. Torzított perspektíva, a figurák arányainak megnyújtása, mozdulataik keresettsége, ezek nagy általánosságban a külső formai jellemző jegyek. A törekvés, hogy elérjék az eszményi stílust. Kitűnően megoldott realista részletekből valami soha nem létező, egészen irreálist sikerült felépíteniük a manierista alkotóknak. Túlfinomultság, keresetten elegáns, választékos magatartás jellemzi azt az udvari kultúrát is, amely ennek a fajta művészetnek az első számú, szinte kizárólagos megrendelője volt. Jean Goujon
Kariatidák tribünje és a Fontaine des Innocentes (kút) egyik nimfája. Jean Goujon a fontainebleau-i iskola manierista szépségeszményének a híve. A párizsi Louvre báltermében található tribünt a zenészek számára építették, ezt díszítik a kariatidák. E női szobrok megalkotására Vitruviusnak, a De Architectura című könyvében olvasható, hasonló jellegű szoborleírások ösztönözték a szobrászt. Az 1550 körül készült mesterkélt Kariatídák hűvösek, levágott karú testük kifejezi az architektonikus teherhordást. Ugyanitt található az egyik kúton, nimfa domborműve. Az alak hajlékonysága, a testtartás nyugtalan szépsége jellemzi Goujon stílusát. Könnyed mozdulatú nimfái, a gazdag, ritmikus vonalvezetésű ruharedők mögött is érezhető finom plasztikájú testek megformálása a francia manierista szobrászat egyik legszebb példájává teszik a kút domborműveit.
Loggia dei Lanzi, Firenze Ezekben az
években működik Rómában, majd Firenzében Benvenuto Cellini (1500-1572),
manierista szobrász és ötvös, akinek kalandos életét leíró önéletrajza a
reneszánsz korának érdekes emberi dokumentuma. Főművei a híres bécsi arany
sótartó és a firenzei
Perseus bronzszobor,
ami szép, serdülő ifjúként mutatja a hős alakját.
Giambologna:
Mercurius
Cellini mellett a manierizmus másik legismertebb szobrásza - Giambologna (1500-1571). A Mercurius szobor elegáns, választékos formái és az öntésben rejlő hihetetlen nehézségek igazolják e szobrász hírnevét, aki döntő módon hozzájárult a manierizmus stílusának kialakulásához. Giombologna: Neptunus-kút, Bologna
Itt Giambologna új, dinamikus elem bevezetésére használja a bronzöntésben szerzett jártasságát: ez a víz csillogó és mozgó fantáziajátéka. Ezen a művén megfigyelhető, hogy Michelangelo hatása mellett igen jelentős a kecses és finoman kerekded formák iránti vonzódása, amit valószínűleg Goujontól tanult.
Az Angyali üdvözletnek (16. század utolsó negyede, festett, aranyozott fenyő; 54 x 84 cm, Budapest, Szépművészeti Múzeum), ez a fajta ábrázolása az itáliai quattrocento jellegzetes típusa. Gazdagon díszített: festett, aranyozott, bekarcolt mustrával fedett felülete a spanyol szobrászat sajátossága. Faragója, a velencei manierista szobrászok - Alessandro Vittoria és Girolamo Campagna - műveinek ismeretében alkotta művét, valamelyik spanyol templom töredékét. Ha összevetjük Alessandro Vittoria ún. Pala Fugger bronzdomborművével a kompozíció és a fejtípusok hasonlósága ellenére a velencei mester lendületes mozgalmasságával szemben a spanyol dekoratív nyugalma a legszembetűnőbb.
Giambologna: Szabin nők elrablása A merészen dinamikus egyensúlyú márványalakok csoportján ugyanaz a stilizált harmónia érvényesül, ami a Mercuriust is jellemzi. A három emberalak lenyűgöző spirális mozgással szökken a magasba, mintha ellenállhatatlan erő ragadná a végtelen felé. Márvány még sohasem tört így a fantázia birodalma felé. Ez a költői mozgású, merészen kígyózó spirál már a barokk művészet előhírnöke. A szobor a római mitológiából meríti a témát. Eszerint Rómában a bemenekülteknek köszönhetően aránytalanul megnőtt a férfiak száma. Romulus úgy szerzett asszonyokat a férfiak számára, hogy ünnepi játékokat szervezett, s erre meghívta a szabinokat, az őshonos törzset. A családostul érkezett vendégek közül elragadták a lányokat. Az emiatt megindult háború a hagyomány szerint úgy ért végett, hogy a szabin nők közbenjártak - a már közben megszeretett - férjeik érdekében. |