- ELŐSZÓ -

Második önálló Netkötetem elé talán azt érdemes elmondanom, miért lett a címe ez: VÁLLALOM. Hosszú évek óta írok, mint azt néhány százan tudják - verset, prózát egyaránt. Először jöttek a versek. Életem során volt egy időszak, amikor egészségügyi okok miatt gyalog, sétálva tettem meg néhány pár kilométert és lépteim, no meg szívdobbanásom is rímeket sugallt. Belsőm rímekbe burkolt és amint összeállt a kép, le kellett írnom! Azután lecsendesedett bennem valami, talán az idő múlásával érettebb lettem, ezért sokkal inkább próza formálódik gondolataimban. A versek lassan elmaradnak immár.

Sok helyen - önálló köteteimben, néhány antológiában és folyóiratokban, valamint az Internet rejtekén felbukkan itt-ott néhány strófa. Most, itt azokat a verseimet szedtem egy csokorba, amit vállalok. Kezdve az első bátortalan próbálkozástól az utolsó, 2012 évi harcos versig. Csaknem húsz évet fogtam össze, életem delétől a nyugalomig. Tudom, soha nem lesz belőlem koszorús költő, de van néhány vers, amit szeretnék felmutatni - ni, itt van, fogadd el (be) -, ha már nyomtatásban nincs is lehetőségem, legalább ebben a formában. Remélem gondolatokat tudok ébreszteni az olvasóban. Az írás - legyen szó akár prózáról vagy versről, sohase lehet öncélú, nem maradhat valamilyen fiókban. Akkor érdemes írni, ha van befogadó, ha van érdeklődő. Legszeretettebb élményem ezzel kapcsolatban egy ismeretlentől kapott levél volt:

"Igazán nem akarok zavarni... csupán csak köszönetet mondani. Helyi szavalóversenyre ön egyik versét választottam és harmadik helyezett lettem vele. Soha, semmikor nem nyertem még semmi díjat, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy végre teljes mértékben tudtam azonosulni egy
verssel...

..végig böngésztem internetes oldalát is és kaptam pár szép percet az életembe. Még egyszer köszönök mindent.."

Úgy gondolom, ezért érdemes írnom, valamit talán sikerül átadnom. Vers válogatásomhoz kívánok kellemes időtöltést!

Maradok tisztelettel: Fuchs Izabella