Van Gogh leveleiről

Van Gogh válogatott levelei


Vincent Van Gogh levelei a 19. század legnagyobb irodalmi művei közé tartoznak. A gondolatnak, az elmélyülésnek gazdag produktumai, egy hatalmas egyéniség vallomásai az életről. Ezért nem jutott a forráskiadványok általános sorsára, vagyis ezért nem tekintették pusztán dokumentációnak, amit kizárólag a benne foglalt történelmi hitelességű adatok jelentősége miatt becsülnek és értékelnek, hanem mint igazi nagy irodalmon, egy új nemzedék nevelkedett rajta. Még ma is állandóan újabb és újabb kiadásai jelennek meg világszerte, mert szépsége, mind többektől követeli, hogy kézbe vegyék. Századunknak nincs művésze, írója, aki ne ismerné, aki nem tartotta önmagára kötelezőnek, hogy gondolataiba elmélyüljön.

megjelent: 1996, 2006

Megjegyzés:

A szerző 1890 óta, tehát több mint hetven éve halott, ezért tudomásunk szerint a dokumentumok a magyar szerzői jog törvénye alapján szabadon felhasználhatóak.

Egyik levele Theodorhoz

"Ha az embernek fáj a foga, nem sok minden érdekli, de például Daumier rajzai annyira valószerűek, hogy csaknem elfeledkeztem a fogfájásról" - írta 1882 decemberében az akkor 29 éves Vincent van Gogh. A festő sokat szenvedett fog- és fejfájástól: hét levelében szerepelnek ezekre vonatkozó megjegyzések. Ami pedig a fájdalmat és Vincent van Gogh fogait illeti, a megoldásról 1886-ban ezt írta: "Azt gondolom, hogy az igazi betegséget elkerülhetném, de egészségem helyreállítása némi időt vesz igénybe. Van még két fogam, amit be kellene tömetni "

"Minden bölcs és vajákos közül egyedül Krisztus hangsúlyozta az örök életnek, az idő végtelenségének, a halál semmiségének, a vidám megelégedettség és önfeláldozás szükségességének és jogosságának alapvető bizonyosságát. Ő maga derűs megelégedettségben élt, mint az összes művészek legnagyobbika: márványt, agyagot, színt megvetve, az élő húsban dolgozott! Ami azt jelenti, hogy ez a hallatlan és ideges, korhadt, modern agyvelőnk tompa eszközétől alig felfogható művész nem szobrokat, festményeket, könyveket teremtett. Hangosan megerősítette, hogy élő embereket, halhatatlanokat alkotott."  (Émile Bernard-hoz írt levele, 1888 szept.)