|
Nekünk ti azt
mondtátok...!
Nekünk ti azt mondtátok:
Jól betakaródzatok!
Nem, ti ne hazudjatok!
Nem, nem a tél csikorog,
Csak éhes gyomor korog!
Forr a vér a bor helyett,
Sötét, baljós és bordó!
Hát nem látjátok?
Üres a hordó!
S rajta álnok
Szónok lába
Tapossa sárba
A nép jajszavát. |
Nekünk ti azt mondtátok:
Jól betakaródzatok!
Nem, ti ne hazudjatok!
Nem, nem a tél csikorog,
Csak kihullt fogam vacog!
Düh dagad kenyér helyett
A nyirkos tenyér között!
Hát nem látjátok?
Üres a fazék
A tüzek fölött!
De azt is oltja
A jólét szomja
S megfagy a lét. |
Nekünk ti azt
mondtátok:
Jól betakaródzatok!
Nem, ti ne hazudjatok!
Nem, nem a tél csikorog,
Az most fehér és enyhe.
Míg hazugságtok szennye
Elszürkíti a havat
És a valóságot is.
Egy
1848-as katona naplójából megmaradt sorok
... oly háború ez,
melyben szent templomok
ágyúvá öntött
harangjainak
nyelve köpi a
rézszínű halált... |