Boross Teréz versei

Piros

csermely patak voltam
Veled találkoztam
dalban egyesültünk
folyóvá dagadtan

hömpölygő áramban
ölelkeztünk halkan
sok kicsi erecske
vált le lassan rólam

erecskék erecskék
fussatok a rétre
fussatok a sziklás
parti meredélyre

onnan is onnan is
fussatok a nyárba
virágzó földekre
hajlott búzaszálra

öntözni öntözni
száraz búzaszálat
szőke búzaszárban
apró kalászkámat

folyóvá dagadtan
Veled álmodoztam
dalban egyesülve
patakká apadtam

ÁTVÁLTOZÁS

lassan nyújtja karmait
kert végében ketrec áll
panel magas rácsa nő
sólyom nyitja szárnyait

utoljára felrepül
suhan vele Tartarosz
vasgerendák lába közt
tollaiban foszladoz

átváltozik tört fehér
fázós kutya tűnik el
szőrbundába költözött
árva madár fém-fehér

nincstelen éj az éjben
láthatár ott nem lebeg
forráson túli csöndben
egy pontban kerestelek