Boross Teréz versei

Jelenlét

ölelő csend a szobában
harmata frissíti arcom
pihenő karomon lágyan
nyugszik a tavaszi alkony

felhők játszanak a nappal
bíborló határon százan
repkedő hajukban angyal
mosollyal hintenek páran

nevetést szőnek a szélbe
elhaló hangjukban pára
hullámzó magasba érve
könnycseppek hullnak a tájra

keresztben fekszem a földön
orromban esőszag árad
illatát magamra öltöm
tavaszi alkony ruhádat

Emlékek légcseppjében

Emlékek légcseppjében
Lapozgat a szél
Puszták sólyma ráhajol
Hempereg a tél

Hempereg a tél
Porzik szikes járomban
Vágtában a cél
Csikós kurjant távolban

Csikós kurjant távolban
Integet a fény
És karikás ostora
Biztatja a mént

Biztatja a mént
Ugorva árok felett
Toporog a rét
Napsugár táncol veled

Napsugár táncol veled
Lapozgat a szél
Emlékek légcseppjében
Integet a fény