Boross Teréz versei

Valaki kopog csendesen

A fal másik oldaláról
Zaj szűrődik és suttogás
Fénybe hajolna lebegve
Egy eltévedt ecsetvonás

Zöldkarú szörnyeteg nyújtja
Tépázott hideg csápjait
Fogaival rágcsál habzsol
Nyelvével perzsel arcra ír

Karjai között vonaglik
Ruganyos testes kábulat
Fájdalmasan vérré alvad
Reménylényekre vár mutat

Szürkén vágtat a félelem
Kongva kavarodnak szavak
A lét parázslik szemedben
Nyomul fenyeget a harag

Ítélet fojtogat vádlón
Keményen és kardpenge áll
Rémület villódzik kéken
Halálmadár vijjogva száll

Valaki kopog csendesen
Fekszik a fal túloldalán
Kinyújtott kezed keresem
Tépett szavak fénysugarán

Úgy futok egyre

Verdesi házam hajnali zápor
Cseppet a csend úgy engedi bátran
Csillog az ágon zöld moha tábor

Vézna fiúcskám alszik az ágyon
Száll a virágpor hangtalan árban
Pille lel álmot májusi ágon

Fújtat a gyermek halk szava sincsen
Jajdul a vérem sejtelem árnyon
Szörtyög a hörgőd légtelen ingben

Tombol a kétség úgy futok egyre
Végtelen utcán lázas-ölelve
Életed óvnám jaj ha lehetne