A
hatvanas évek végén a rock előadók visszanyúltak a klasszikus zenei
stílusokhoz és előadásformákhoz, és ezeket saját zenei hangzásukkal
vegyítették. A rock más műfajokkal való társításának eredményei: a
rockopera, a
rock-musical, a
rock-oratórium és a
rock-kabaré.
István, a király - részlet
ROCKOPERA -
könnyűzenei színjátéktípus, dramaturgiája eltér a hagyományos operáétól,
mert lazán összefűzött dalok sorozatára épül. A műfaj a nem-színpadi koncept.
albumból fejlődött ki. Rockopera alatt olyan lemezeket vagy dalciklusokat
értünk, melyek egy bizonyos témát dolgoznak fel, vagy a színpadi mű
mintájára egy történetet mesélnek el. Az 1960-as évek második felében
alakult ki. Ismertebb rockoperák például a The Who együttes Tommy (1967) c.
lemeze, illetve a Pink Floyd banda The Wall (1979) c. munkája. Legújabb
rockoperák: metál opera és rap opera. Magyarországon az Illés egykori tagjai
Szörényi Levente és Bródy János vittek sikerre rockoperákat, ilyen például
az
István, a király (zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János
írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján - első bemutatója
1983). Az István, a király zenei stílusa - amelyben a populáris zene, a
népzenei és az egyházi gregorián zenével ötvöződött, az első ilyen volt a
hazai zenés színjátszás történetében. Magyar rockopera még a Sztárcsinálók
(1981) és a Dorian Gray arcképe (1989) - Várkonyi Mátyás munkái.
Izrael - részlet
ROCK-ORATÓRIUM - lényegében rockopera, azzal a különbséggel, hogy az elmesélt
történet nem bomlik szereplőkre, nincsenek benne dialógusok. A dalok
elbeszélő formában adják át a történetet a nézőközönségnek. Bizonyos
esetekben ahol az elérni kívánt hangulat ezt megköveteli, a zenészek helyett
teljes kórust, vagy nagyzenekart is alkalmazhatnak. (Pl.:
Izrael, Fekete
Dániel és Mike Ádám szerzőpáros, 2011)
Jézus Krisztus szupersztár - részlet
ROCK-MUSICAL - olyan színpadi műfaj, mely előadása során rockos
stíluselemeket tartalmaz. A színházi előadások alatt általában nélkülözni
kell a rockzene fontos velejárói közül a hangerőt, és maga az előadás sem
lehet egy koncerthez hasonlóan dinamikus, de az ilyen művek rendezőinek
megvannak a módszereik a probléma kikerülésére. A rock musicalek általában
színpadi műként látnak hamarabb napvilágot és a zenei album csak a mű sikere
után jelenik meg. Ezen is látszik, hogy elsősorban nem a zeneboltokba szánt
alkotásokról van szó. A musicalek általában használnak pop/rock elemeket, de
vannak olyanok, melyekben ez dominál - a két legnagyobb rock musical - G.
McDermot: Hair (1968), és
Andrew Lloyd Webber: Jézus Krisztus szupersztár
(1970). A mai napig sikerrel játsszák és vetítik még az "Evita" (1978) és a
"Cats" (Macskák, 1982) c. alkotásokat is, de folyamatosan készülnek új
zenés-táncos darabok. A magyar alkotások sorában időrendben és minőségben az
elsők között van a "Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról" c. musical. Déry Tibor azonos című regényét Presser Gábor zenéje és Adamis Anna versei,
dalszövegei varázsolták felejthetetlen alkotássá. A szereplők, a Vígszínház
művészei és az LGT együttes korát (Magyarországon) messze megelőző
előadásokat produkáltak. Kb. egy évtizeddel később, a '80-as években kezdtek
sűrűsödni a musical bemutatók hazánkban, melyek között külföldi sikerdarabok
és hazai alkotások egyaránt megtalálhatók. Elképesztő sikerrel játsszák a
Madách Színházban Webber világhírű musicaljét - Az Operaház Fantomját: az
előadás 2004-ben ünnepelte egyéves születésnapját. Ez idő alatt 163
előadáson játszották el a történetet, mintegy 130 ezer nézőnek.
Vastyúk is talál szeget, L'art pour l'art
Társulat, 1994 - Laár András
ROCK-KABARÉ - lényegében egy kabaré, ahol a zenét az egyes jelenetek
aláfestésére használják. Illetve a zene nézőpontjából az egyes számok között
átvezetést képeznek a humoros jelenetek, dialógusok. A stílus az Egyesült
Államokban és Nagy Britanniában volt a legnépszerűbb (lásd: Monty Python),
hazánkban a
L’art pour l’art Társulat
volt a műfaj első képviselője. - A L’art pour l’art Társulat művészi megnyilvánulási lehetőségeit jelentősen
tágítja az, hogy tagjai nagyrészt zenészek. Így nemcsak színházi esteket
játszanak, hanem, ha kedvük tartja, élő koncerteket is adnak zenésztársakkal
kiegészülve. Mind a színházi esteken, mind a tévéműsorokban megjelennek a
társulat tagjainak dalai. Azonos bennük, hogy a szövegeik abszurd témákra
épülnek, a megfogalmazás vagy a hangszerelés pedig humoros. Nagyjából
elkülöníthető a három dalszerző stílusa. Dolák-Saly számai meglehetősen
rockosak, hangszerelésük gitárra épül, a témájuk nagyon gyakran a szerelem.
Laár számai inkább könnyedebb hangvételűek, a témák pedig nagyon
változatosak: a lábvíztől egészen a szerelem leírásáig. Pethő Zsolt a másik
két taghoz képest kevés dal szerzője; azoknak jellemzője azonban az egyszerű
dallamvilág és kevesebb nyelvi poén, de sok abszurd ötlet található a
szövegekben. Szászi Móni nem ír saját dalokat. Néhány daluk népszerűsége
óriási, például Fületlen fiú,
Lábvíz.