A hatvanas évek végén a rock előadók visszanyúltak a klasszikus zenei stílusokhoz és előadásformákhoz, és ezeket saját zenei hangzásukkal vegyítették. A rock más műfajokkal való társításának eredményei: a rockopera, a rock-musical, a rock-oratórium és a rock-kabaré.

István, a király - részlet


ROCKOPERA - könnyűzenei színjátéktípus, dramaturgiája eltér a hagyományos operáétól, mert lazán összefűzött dalok sorozatára épül. A műfaj a nem-színpadi koncept. albumból fejlődött ki. Rockopera alatt olyan lemezeket vagy dalciklusokat értünk, melyek egy bizonyos témát dolgoznak fel, vagy a színpadi mű mintájára egy történetet mesélnek el. Az 1960-as évek második felében alakult ki. Ismertebb rockoperák például a The Who együttes Tommy (1967) c. lemeze, illetve a Pink Floyd banda The Wall (1979) c. munkája. Legújabb rockoperák: metál opera és rap opera. Magyarországon az Illés egykori tagjai Szörényi Levente és Bródy János vittek sikerre rockoperákat, ilyen például az István, a király (zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján - első bemutatója 1983). Az István, a király zenei stílusa - amelyben a populáris zene, a népzenei és az egyházi gregorián zenével ötvöződött, az első ilyen volt a hazai zenés színjátszás történetében. Magyar rockopera még a Sztárcsinálók (1981) és a Dorian Gray arcképe (1989) - Várkonyi Mátyás munkái.

Izrael - részlet


ROCK-ORATÓRIUM - lényegében rockopera, azzal a különbséggel, hogy az elmesélt történet nem bomlik szereplőkre, nincsenek benne dialógusok. A dalok elbeszélő formában adják át a történetet a nézőközönségnek. Bizonyos esetekben ahol az elérni kívánt hangulat ezt megköveteli, a zenészek helyett teljes kórust, vagy nagyzenekart is alkalmazhatnak. (Pl.: Izrael, Fekete Dániel és Mike Ádám szerzőpáros, 2011)

Jézus Krisztus szupersztár - részlet


ROCK-MUSICAL - olyan színpadi műfaj, mely előadása során rockos stíluselemeket tartalmaz. A színházi előadások alatt általában nélkülözni kell a rockzene fontos velejárói közül a hangerőt, és maga az előadás sem lehet egy koncerthez hasonlóan dinamikus, de az ilyen művek rendezőinek megvannak a módszereik a probléma kikerülésére. A rock musicalek általában színpadi műként látnak hamarabb napvilágot és a zenei album csak a mű sikere után jelenik meg. Ezen is látszik, hogy elsősorban nem a zeneboltokba szánt alkotásokról van szó. A musicalek általában használnak pop/rock elemeket, de vannak olyanok, melyekben ez dominál - a két legnagyobb rock musical - G. M^cDermot: Hair (1968), és Andrew Lloyd Webber: Jézus Krisztus szupersztár (1970). A mai napig sikerrel játsszák és vetítik még az "Evita" (1978) és a "Cats" (Macskák, 1982) c. alkotásokat is, de folyamatosan készülnek új zenés-táncos darabok. A magyar alkotások sorában időrendben és minőségben az elsők között van a "Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról" c. musical. Déry Tibor azonos című regényét Presser Gábor zenéje és Adamis Anna versei, dalszövegei varázsolták felejthetetlen alkotássá. A szereplők, a Vígszínház művészei és az LGT együttes korát (Magyarországon) messze megelőző előadásokat produkáltak. Kb. egy évtizeddel később, a '80-as években kezdtek sűrűsödni a musical bemutatók hazánkban, melyek között külföldi sikerdarabok és hazai alkotások egyaránt megtalálhatók. Elképesztő sikerrel játsszák a Madách Színházban Webber világhírű musicaljét - Az Operaház Fantomját: az előadás 2004-ben ünnepelte egyéves születésnapját. Ez idő alatt 163 előadáson játszották el a történetet, mintegy 130 ezer nézőnek.

Vastyúk is talál szeget, L'art pour l'art Társulat, 1994 - Laár András


ROCK-KABARÉ - lényegében egy kabaré, ahol a zenét az egyes jelenetek aláfestésére használják. Illetve a zene nézőpontjából az egyes számok között átvezetést képeznek a humoros jelenetek, dialógusok. A stílus az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában volt a legnépszerűbb (lásd: Monty Python), hazánkban a L’art pour l’art Társulat volt a műfaj első képviselője. - A L’art pour l’art Társulat művészi megnyilvánulási lehetőségeit jelentősen tágítja az, hogy tagjai nagyrészt zenészek. Így nemcsak színházi esteket játszanak, hanem, ha kedvük tartja, élő koncerteket is adnak zenésztársakkal kiegészülve. Mind a színházi esteken, mind a tévéműsorokban megjelennek a társulat tagjainak dalai. Azonos bennük, hogy a szövegeik abszurd témákra épülnek, a megfogalmazás vagy a hangszerelés pedig humoros. Nagyjából elkülöníthető a három dalszerző stílusa. Dolák-Saly számai meglehetősen rockosak, hangszerelésük gitárra épül, a témájuk nagyon gyakran a szerelem. Laár számai inkább könnyedebb hangvételűek, a témák pedig nagyon változatosak: a lábvíztől egészen a szerelem leírásáig. Pethő Zsolt a másik két taghoz képest kevés dal szerzője; azoknak jellemzője azonban az egyszerű dallamvilág és kevesebb nyelvi poén, de sok abszurd ötlet található a szövegekben. Szászi Móni nem ír saját dalokat. Néhány daluk népszerűsége óriási, például Fületlen fiú, Lábvíz.