|
Az alábbi lista a könnyűzenei műfajok kialakulásának kronológiáját mutatja (kép - rock történet - kattintásra nagy).
Ragtime és jazz bemutatása a zenei csoportok -> egyéb oldalain; R&B, blues, gospel és country pedig az előző oldalon a Rock gyökereknél található. A rock kialakulásának időrendjét követve, az 1950-ES ÉVEKBEN leginkább a jól táncolható Rock&roll (Rock jellemzőknél) volt népszerű, de természetesen a műfaj gyökereinek számító gospel, country és blues is előtérben maradt. Ezekből kialakult zenei stílusok a Doo-wop, a Rock a billy és a Folk. DOO-WOP - egy újfajta fekete énekstílus, éneklési mód, tulajdonképpen egy vokális alapú R&B, amelyet afro-amerikai közösségek hoztak létre az 1940-es években. Népszerűségének fénykorát az 1950-es és az 1960-as évek elején élte. A vokális csoportok felléptek a nagyvárosok utcáin is, általában 3 – 6 fős csoportokban és gyakran 3 – 6 szólamban énekeltek. A stílus hangzása a többszólamúságon alapul, a zene csak emberi hangokon szólalt meg, gyakran hangszereket utánoztak a hangjukkal. Innen származik az elnevezését adó refrén is, hiszen a doo-wop név abból a két szótagból származik, amelyet a háttérénekesek általában szinte megállás nélkül hajtogatnak. A Platters csapat Only You (1955) című dala vitte először sikerre. A korszak leghíresebb doo-wop együttesei: The Coasters, The Drifters, The Platters. A country egyik későbbi stílusa, az ún. ROCK A BILLY - az egyik legkorábbi és legmeghatározóbb rock&roll zenei műfaj, amely az 1950-es évek Amerikájában bukkant fel. A műfajt végig az eredeti megalkotója, Elvis Presley uralta. Rövid fénykora ellenére jelentős befolyással bírt a későbbi rock zenére és popkultúrára. A 70-es évek végén és a 80-as évek elején ez a stílus feltámadt és a mai napig megmaradt mint szubkultúra. Az '50-es évek végén három fontos áramlat élt a nemzetközi rockzenében: a "fekete" R&B, a "fekete-fehér" rock & roll és a "fehér" skiffle. A SKIFFLE eredetileg a színes bőrű szegények zenéje volt a '20-as évek Amerikájában (különösen Chicagóban). Hangszereiket házilag készítették, mert nem volt pénzük megvásárolni azokat (gitár, jug, kazoo, washboard, stb.). Ezek természetesen egészen máshogy szóltak, mint a gyáriak, és ez adta a sajátos hangzást. 1929-ben jelent meg a country-blues énekes Charlie Spanel "Hometown Skiffle" c. száma, melyben először szerepelt hivatalosan a skiffle szó. Az '50-es években nem csak Amerikában történt korszakváltás a rock & roll kialakulásával. Angliában is létrejött egy új zenei irányzat: a skiffle. Skiffle-csoportok tucatjai alakultak, akik kezdetben mind saját készítésű hangszereket használtak: korsókat, mosódeszkát, házi készítésű bendzsót és akusztikus gitárt. Az előadók, mint Alexis Corner és Cyril Davies, a lehető legnagyobb hűséggel akarták visszaadni a '20-as évek hangzásait. A blues és jazz minden válfaját és rokon zenei irányzatokat játszottak. Az egyik leghíresebb zenész a skót Lonnie Donegan volt. Az '50-es évek számtalan skiffle-zenekaraiból nottek ki a '60-as évek legnépszerűbb beategyüttesei. A Beatles is skiffle-bandaként kezdte, John Lennon első együttese is skiffle-csoport volt. A rock megteremtőiként vagy meghatározó alakjaiként emlegetett előadók és együttesek: az amerikai Bill Haley, Elvis Presley, Chuck Berry, Buddy Holly, Jerry Lee Lewis, Little Richard, Fats Domino, The Everly Brothers együttes, Johnny Cash, Ray Charles és sokan mások. Igazi rock & roller alig volt Angliában az '50-es években. Cliff Richard 1958-as "Move it" számával az elsők között volt, aki megpróbálkozott ezzel a népszerű amerikai zenei irányzattal, bár inkább egy fáradt Elvis utánzat volt, mint rocker. Szelíd dalaival, mint a "Livin' Doll" vagy a "Travellin' Light", 1959-ben találta meg saját stílusát.
A zenei irányzatokból az 1960-AS ÉVEK elejére új műfajok fejlődtek ki: az R&B-ből a soul, a rock & roll-ból a folk-rock, a skiffle-ből pedig a beat. A SOUL zene története elválaszthatatlan az azonos gyökerű R&B és gospel műfajoktól. A soul nagy úttörői, mint Ray Charles a gospel átszellemültségét, spiritualitását vegyítették az R&B feszes ritmusaival és megkapó dallamaival. Maga a soul, azaz lélek kifejezés is arra utal, hogy szenvedélyes lélekből szóló muzsikáról van szó. Igazi térhódítása a '60-as években indult meg, ekkor tűntek fel olyan előadók, mint James Brown, a soul keresztapja, és Aretha Franklin, a soul királynője. A 60-as évek közepétől a műfaj szövegvilága már nem csak spirituális mondanivalót tartalmazott, hanem egyre inkább a feketék egyenjogúságáért küzdők művészi kifejező eszközévé vált. Bár döntően "fekete" zene volt, a fehérek is lelkesen próbálkoztak vele. A blue-eyed soul műfaj név alatt elsősorban Michael McDonald szerzett magának hírnevet. Különböző államokban más-más jellegű soul alakult ki, mégis a legfontosabb szerepet a memphis-i Stax kiadó, és a detroit-i Motown előadói kapták. Utóbbi inkább a populáris hangzásvilágot célozta meg, és egyaránt merített R&B, gospel és rock&roll forrásaiból. A déli-soul ezzel szemben nyersebb és pattogósabb volt. A korszak elején úgy tűnt, hogy a rock & roll a végét járja. Néhány reményteljes fiatal rocker meghalt balesetben. Elvis a hadseregben volt, visszatérése után csak lágy számokat énekelt, más előadók egyszerűen abbahagyták. A FOLK-ROCK - a népdalok, a blues és a rock&roll megszelídített keveréke volt az a varázsszó, amellyel sok zenész megpróbálta megszelídíteni a rock & rollt. Hangzását a tisztán csilingelő gitár és a harmonikus vokál jellemzi. Az irányzat Bob Dylan, Joan Baez és más fiatal énekesek nevéhez fűződik, de a Byrd együttes egyéni gitárjátékkal kísért dalai is ekkor voltak sikeresek. Dalaik (és régi népdalok, pl. "If I Had a Hammer"; "Blowing in the Wind" feldolgozásai) a '60-as évek politikai és társadalmi hangulatáról tudósítottak, és többnyire a vietnami háború ellen tiltakozó mozgalmakhoz kapcsolódtak. A korszak filmjeiben is gyakran hallhatók voltak folk-rock zenék. A '60-as évek elején a fiatal brit zenészek (a Rolling Stones és a Beatles is) lelkesen utánozták az USA-ból érkező új R & B és rock & roll lemezeket. Azután ők is elkezdtek dalokat írni, és Angliában megszületett a másik új zenei műfaj, amit úgy is nevezhetünk, hogy BEATZENE. A két kontinens, ill. zenei nagyhatalom azóta is külön utakon jár, de állandó kölcsönhatásban, rivalizálásban állnak egymással. A BEAT a '60-as, '70-es évek meghatározó zenéje, kultúrája. Hangsúlyozottan ritmikus, gitár centrikus, egyszerű zene, amely Liverpool kocsmáiban jött létre. Első irányzata ezért a város folyójáról, a Mersey-ről a Mersey-beat nevet kapta. A "beatzene" elnevezés Angliában, illetve Európában vált általánossá, Amerikában kevésbé. Elterjedésében meghatározó szerepet játszott a Beatles együttes. A beatzenét jól jellemzi elnevezése: a dob egyenletes 4/4-es (vagy lassú tempóban nyolcad) lüktetése, az ütemek elejének éles hangsúlyozása. A hatást az önálló szólamot játszó basszusgitár fokozza. Ez a zene szembefordult a jazz fél évszázados kultuszával, amelyet a szinkópák révén eltolódott hangsúlyok, valamint a hangszerek sokrétűsége és előtérbe állítása jellemeztek. Ezzel szemben a beatzenében a három gitár és dob formáció volt a legelterjedtebb - elektromos erősítéssel. Szakított a táncdaléneklés és a blues hagyományaival is a szöveg szenvedélyes, epikus vagy humoros elemeinek és általában az énekhang szerepének felfokozása révén (gyakran mindegyik zenész énekelt is). Az "AABA" dalforma kötetlenebb, a zene még egyszerűbb, mindenki számára közérthető lett. Az első hazai beatfesztivált 1963 májusában rendezték meg a Sportcsarnokban. Az 1964-es év legfontosabb eseménye az volt, hogy az angol együttesek és előadók Amerikában is kezdtek népszerűek lenni, és elindították azt, amit később BRIT INVÁZIÓNAK neveztek el. Amerikát meghódították a brit zenekarok, mindenekelőtt a Beatles. Ez a hullám magával sodort más angol előadókat is, úgyhogy az 1964-es amerikai toplista olyan volt, mint egy angol slágerlista. Nyilvánvaló volt, hogy az angol beat- és balladazenének ez az elsöprő támadása nem maradhatott hatás nélkül az amerikai pop- és rockzene fejlődésére sem. Új együttesek alakultak, amelyek vagy az angol beatet vették át és a létező rock irányzatokat finomították és specializálták, vagy valami újat találtak ki, ami a végén nem is hangzott annyira újnak. A rock & roll végérvényesen átalakult rockká, egy zenei műfajjá, amely sokféle irányzatra szakadt. A '60-as évek végére létrejött a punk-rock, a post-rock, a folk-rock, a country-rock, a psychedelic-rock, a soft rock, a jazz-rock, a latin rock, a hard-rock, a west coast (részletezve rock stílusnál). Fontosabb zenészek és események: Beatles, Byrds, Rolling Stones, Doors, Ray Charles, Carlos Santana, Beach Boys, Supremes, Aretha Franklin, Janis Joplin, Joe Cocker, Bob Dylan, Jimi Hendrix és a Woodstocki fesztivál. A magyar beatzene politikai protestálás is volt a hatvanas években - népszerű együttesekkel, mint az Illés és Koncz Zsuzsa, a Metró és az Omega.
A Woodstocki Zenei és Művészeti Vásár, másképpen Woodstocki Fesztivál, vagy ahogy hirdették: Egy "Vízöntő korszakbeli Előadás: 3 nap a béke és zene" nemzetközi, ingyenes fesztivál volt. A legendás fesztivált White Lake-ben (Bethel város, Sullivan megye, New York, Amerikai Egyesült Államok) tartották egy bizonyos Max Yasgur 600 holdas farmján 1969. augusztus 15-18. között. New York-i kisváros lett volna az eredeti helyszín, de – attól való félelmében, hogy mintegy egymillió ember érkezik oda és teljesen kaotikus helyzet alakulhat ki – Woodstock visszalépett a rendezéstől, de a neve megmaradt. A hippi mozgalom a hatvanas évek második felében élte fénykorát, ekkor számos kommuna alakult Nyugat-Európában is. A hippi eszméknek – például az Egyesült Államok vietnami katonai beavatkozása zsigeri elutasításának, a hagyományos erkölcsök zárójelbetételének, vagy a drog liberalizációnak – nem az egyetlen, de talán legfontosabb kifejezőeszköze volt a rock. Az akkor a hippik fővárosának számító San Franciscótól mintegy 150 kilométerre délre fekvő Monterey-ben tartották az első nagyszabású, többnapos rock fesztivált, ami ekképp Woodstock főpróbájának is tekinthető. 1967. június 16-a és 18-a közt, mintegy kétszázezer fős hallgatóság részvétele mellett föllépett többek között Jimi Hendrix, Janis Joplin (ekkor még a Big Brother & The Holding Company énekesnőjeként), Ravi Sankar és a Who. A felsoroltak a bő két évvel későbbi woodstocki fesztiválon is valamennyien színpadra léptek. A következő években számos nagy szabadtéri fesztivált és többtízezer, időnként többszázezer fős rock-koncertet rendeztek mind Észak-Amerikában, mind Nagy-Britanniában. Ezek közül jelentőségében és hatásában kiemelkedik a woodstocki. Az esős hétvégén, a szabad ég alatt harminckét előadó és zenekar lépett fel mintegy 500 000 néző előtt. A beat-korszak alkonya, a rock "nagykorúságának" kerete, a diszkó-éra kezdete és klasszikus popzene - összesítve így jellemezhető a HETVENES ÉVEK sokszínű zenei élete. A lázadást jelképező fesztiválok átmentek gazdasági vállalkozásokba. Megalakulnak az első terrorista csoportok. Európa nyugati felét a Baader-Meinhof csoport tartja rettegésben, míg az USA-ban a Fekete Kezek csapnak le időnként. A Brit szigeteken megkezdi működését a Shin-Fen radikális ága az IRA. A fiatalok úgy gondolják, hogy nincs más eszközük, hogy felhívják a világ figyelmét arra, hogy valami elromlott. Tenni kell valamit, mert a Föld lassan a pusztulás szélére sodródik. Megalakulnak a ma már klasszikus zenekarok. Zászlót bont a Led Zeppelin, a Deep Purple. Még durvábban ad hangot létének a Sex Pistols és a Black Sabbath. "Ha a rádióban megszólal egy állat módón eltorzított gitár, ami leborotválja a hallgató agyát, akkor talán ránk is figyelnek egy kicsit" - elv alapján használják a technika adta lehetőségeket a zenekarok. Korszakos albumokkal jelentkezik a Queen és a Pink Floyd. Mind-mind egy-egy üvöltés. A rockzene ezernyi külön stílussá robban szét. Beindul a punk-mozgalom. Megjelennek az underground formációk. Ahogy durvul a világ, úgy durvul a muzsika is. Már csak a hippik hirdetik a békét. Kiszélesedik a műfaj palettája: egyre-másra születnek újfajta zenés filmek, a mozikba kerül a Szelíd Motorosok és a Hair, megannyi remek zenével - a végtelen szabadság érzésével és egyben hiú ábrándjával. Az új zenei stílusok világszerte elterjedtek és sok százmilliós rajongótábort hódítottak meg. A spontán zenei mozgalom professzionális iparrá fejlődik. Kiépül a műfaj intézményrendszere a lemezkiadóktól a koncertszervezőkön át a stúdiók és a popzenei média világáig. Az évtized végére profi szuper groupok és pop-ikonok jönnek létre, a zene a szórakoztatás elsődleges terepévé válik. Legendák tűntek el és születtek újra, tengernyi zenei stílus, kísérletezgetés, egy átmeneti, mégis nagyon egyedi korszak. Kialakult zenei stílusok: black metál, heavy metál, progresszív rock, disco (részletezés stílusoknál). Fontosabb zenekarok és előadók a korszakban: Led Zeppelin, Yes, Deep Purple, Black Sabbath, Alice Cooper, David Bowie, James Taylor, Carole King, Elton John, Bruce Springsteen, Queen, Bee Gees, Donna Summer, Eagles, ABBA, Sex Pistols, és a Clash. Magyarországon a könnyűzene 3 fő csapásirány felé mozdult el. Először is a konzervatív (idősödő) rétegnek a tévé és a rádió is elsősorban a fülbemászó sanzonokat nyomta, olyan bájos előadókkal, mint Zalatnay Cini (akkor még). A fiatalok beöltöztek színes ingekbe, felvették a trapéz gatyákat, a zenekarok meg elindították azt a műfajt, amit ma diszkóként ismerünk. A Neoton Familia - Bolond Város című albuma, talán még nem a mai értelemben vett diszkózene, merthogy "kézzel" csinálták. Ugyanolyan hangszereket használtak, mint minden más zenekar. Aztán megalakult a Beatrice is. Szó nem volt még csirkedarálásról, meg Jerico-ról. Csuka Mónika és a testvére alapította - az első női beat zenekar volt. Egy rövid ideig Szűcs Judit is billentyűzött a bandában. Az igazi sikert akkor érték el, amikor egy óvatlan pillanatban bevették Nagy Ferót. A "Gyere kislány, gyere" című szám igazi diszkó sláger lett. Később aztán Feró kiszórta a csajokat és bekeményített. Az ország lázadóbb fele azonban valami keményebbre vágyott. A beat fejek is váltani akartak. Az Omegát otthagyta Presser meg a Laux, a Metróból eljött Freinreisz Karcsi, a Hungáriából meg átnyergelt Barta Tamás és megalakult az első magyar "szuper csapat" - az LGT. Evvel elindult a progresszív rock. A több tételes Ezüst nyár vagy a Tengelykezű félember már ennek a stílusnak a letéteményesei. ’73-ban jött a P. Mobil, akik sokáig lemezt nem adhattak ki, de végül is ’81-ben megjelent a Mobilizmo. Mintha kinyitottak volna egy csapot, jött a Piramis, az Edda, indult a Hobo Blues Band. Megalakult a Mini és a Dinamit, elkezdett koncertezni az átformált Beatrice. Hódított Cseh Tamás, Máté Péter és feltűnt Cserháti Zsuzsa is. Nem volt megállás, a ’70-es években végérvényesen megérkezett Magyarországra a rockzene.
Az 1980-AS ÉVEK elejének új divat őrülete nehéz feladat elé állította a rock zenekarokat. A mindent elsöprő új diszkó stílus egyértelművé tette, hogy a könnyűzenében már inkább az üzlet dominál. Választaniuk kellett, vagy kihasználják a technika adta lehetőségeket, vagy megkockáztatják, hogy eltűnnek a süllyesztőben. Az új évtized úgy köszönt be, hogy egy elmebeteg lelövi John Lennont. Súlyos veszteség a rock zene számára. A számítógép elképesztő fejlődésével a zene változik. Megjelennek a computer zenei bandák és iszonyú vacak lemez hegyek. Elindul egy Új Hullám, amit ravasz módon Új Hullámnak (New Wawe) neveznek el, és ami Angliában tombol leginkább. Az USA-ban feltűnik egy punk kinézetű kiscsaj, Madonna, elindul a Depeche Mode, talán ez az egyetlen olyan banda amelyik nem is titkolja, hogy teljesen új hangot akarnak megszólaltatni. A legtöbb banda (előadó) mégis tiszavirág életű (Kajagoogoo, Thomson Twins, Nick Kershaw, stb). A német újhullám előretörése a legmegdöbbentőbb. A szinti pop megtestesítője az Alphaville, teljesen minimalista a Kraftwerk. A soul sem vesztett erejéből, sőt, ezekben az években egyre nagyobb teret hódított magának. Az olyan előadók mint Prince, Michael Jackson, vagy Whitney Houston dominálták a slágerlistákat. Un. poplapok alakulnak, a Popcorn, a Brávo és természetesen a TV sem maradhatott ki: elindulnak a "sztori klip" gyártások. Egy-egy nótához külön történeteket jelentetnek meg videón. Megnyitnak ez első Videó diszkók. A média hatására "egyszer használatos" előadók (Pl.: Europe) is hihetetlen népszerűséget érnek el, lemezeiket veszik, minden listát, lemezeladási rekordot uralnak. A másik oldal viszont nem enged az elveiből. Az AC/DC ugyanúgy nyomja mint előtte, már az Iron Maiden is egyre jobb albumokat ad ki. Kicsit hátrébb húzódnak, kicsit kevesebbet koncerteznek, kicsit többet dolgoznak egy-egy új anyagon, de élnek és ez a lényeg. Az évtizedre jellemző rockzenei stílusok: újhullám, új brit invázió, pop, punk és a rap (részletezve rock stílusoknál) kezdete. Domináns művészek és együttesek: U2, Prince, Madonna, Michael Jackson, Phil Collins, Journey, Dire Straits, Foreigner, Billy Joel, Guns & Roses. Természetesen Magyarországra is megérkezett az új őrület, bár fázis késéssel és egy kicsit sajátos formában. Az évtized közepe táján egyre több koncertre lehetett menni. Elindultak nálunk is a videodiszkók. Megnyílt a Petőfi Csarnok Csillagfény diszkója, a Távol-Keleten sikeres volt a Neoton Família diszkója. Elkezdődtek a bulik a SOTE-n, a KEK-en és megnyílt az első rock klub is a Rock Cafe a Dohány utcában. Elindult Juhász Előd korszakos műsora a Televízióban a Zenebutik, a Petőfi Rádióban pedig B. Tóth László műsora a Poptarisznya. A szerencsések már eljutottak a Queen bécsi koncertjére (1982; 1986 Budapest). Már jöttek koncertezni hazánkba zenekarok, 1984-ben a Depeche Mode és a Motörhead, később az Iron Maiden. Új magyar zenekarok is jöttek létre: Zizi Labor, KFT és az új hullám magyar sztárzenekara az Első Emelet. Színes ruhák, márvány koptatott 'répa' farmer, fülbemászó dallamok, gondolat nélküli dalok. Akkoriban három féle csoport létezett - a diszkóba járó és divat követő "popperek", meg az elveikhez görcsösen ragaszkodó szűk farmeros, alföldi papucsos rockerek ("Amíg a világ kerek mindig lesznek rockerek!" - Pokolgép), valamint terjedt az Underground mozgalom is - a "hátrafésült agyú" értelmiség, akik URH, VHK, meg Európa Kiadó bulikra jártak az egyetemi klubokba. Amikor az 1990-ES ÉVEKBE sétált be a világ, akkor már érezhető volt, hogy óriási változások következnek. Már senkit sem érdekeltek a háborúk, nem voltak diákmozgalmak és nagy formátumú politikusok sem. Mindenkit bekebelezett a pénz irányította társadalom. Az addig nagyjából ezer zenei stílus további millióra robbant szét, már nap mint nap jelentkeztek új stílusok és zenekarok. Gyakorlatilag mindenki hangszert ragadott, aki csak tehette (sajnos az is, akinek köze sem volt hozzá). Igazából két jelentős vonulat mutatkozott. Mindkettő az újhullámból nőtt ki. Az egyik a színtiszta elektronikus muzsika vonulata, a TECHNO volt. Ez egy nagyon dübörgős, hangszert még véletlenül sem használó stílus, elsősorban Európában terjedt el, azzal párhuzamosan, ahogy a Dél-Amerikából érkező drogok elárasztották az öreg kontinenst. Mind a droghoz, mind az ezer fajta elektromos muzsikához (trance, acid, goa, stb.) hatalmas felszerelés kellett. Ál quadro hangzás, tökéletesen felesleges világítás és neonszínű öltözék. Megjelentek a Lemezlovasok (DJ). Már nem volt szükség gitárra, meg dobra, csak venni kellett egy tonna lemezt, meg egy jó számítógépet, semmilyen zenei előképzettség nem kellett. A másik irányzat talán még gusztustalanabb volt. Megjelentek az ún. playback csapatok. Összeválogattak néhány sima arcú fiatalt, írtak nekik dalokat, feljátszották, felénekelték a stúdióban, őket meg kirakták a kirakatba és a kész anyaggal felállították a srácokat (lányokat) a színpadra tátogni, meg táncolni (Take That, Bros, New Kids on The Block, Spice Girls). Nem csináltak rock történelmet. A baj akkor következett be, amikor elkezdték elhinni magukról, hogy tényleg királyok. Az ilyen ugri-bugri csapatokból lettek a rap bandák is. Ugyanaz a felállás, csak más a zene, mondanivaló nincs, csak a véget nem érő duma. Azért a ’90-es évek rap zenekarai némileg hordozták a blues jegyeit, hiszen ezek a csapatok legtöbbje feketékből állt és a delta blues jellemzője a ritmusos szövegmondás. A rock zenekarok pedig, amikor megunták a mindenféle félkész (vagy még félig sem kész) produkciókat, merész lépésre határozták el magukat. Megalkották az UNPLUGGED stílust, amihez elég egy doboz gitár, meg dob (akusztikus), meg nagybőgő. A Led Zeppelin "Unledded" albuma adta az irányt és számos követőre akadt (Nirvana, Aerosmith, U2, Kiss, stb.). A kilencvenes évek jellemző rockzenei stílusai a grunge, az alternatív-, industrial metál és rock, house, hip hop, techno. Az új irányzatok részben háttérbe szorították a soul előadókat, ugyanakkor átalakulást indítottak útjára, ami a soul és a hip-hop összeolvadásához vezetett. Az új irányzat legismertebb előadója Beyoncé - a korszak ismert rock-zenekarai: Nirvana, Sonic Youth, Pixies, Pearl Jam, REM. Pop stílusú előadók: Whitney Houston, NSYNC, TLC, Maria Carey és Britney Spears; rap és hip-hop stílus: Public Enemy, Dr. Dre (NWA), Ice-T, Cypress Hill, Tupac Shakur. Magyarországon a ’90-es évek elején még a play back zenekarok muzsikusokból verbuválódtak, majd jöttek a "műanyag" sztárocskák. De 1993-ban elindult a Sziget Fesztivál sorozat, ami akkor még nem volt profi és fennakadásoktól mentes sem, de a célt elérte. A mára Európa legnagyobb zenei fesztiváljává vált Sziget azzal a gondolattal indult, hogy össze kell hozni azokat a srácokat, akik ugyanúgy nem találják a helyüket az új világban, mint maguk a szervezők. A "Kell egy hét együttlét" szlogen - telitalálat! Csak értékelhető, élő produkcióval lehetett bekerülni. Élőben muzsikálni pedig csak a rock zenekarok és az underground bandák tudtak. Megnyíltak országszerte a rock-kocsmák, jobbnál jobb zenekarokkal. Az új rock stílusoknak (hard core, nu metal, grounge, stb.) megfelelően alakultak az új zenekarok. A lemezszerződés már nem hozta lázba a bandákat, ha akartak kibéreltek egy stúdiót és csináltak maguknak albumot, amit a bulikon el is adtak. Félelem nélkül lehetett Beatrice bulikra menni, megjelenhetett lemezen az Edda Vörös tigrise, a Mobil megtöltötte a Fradi-pályát és jöttek a fiatalok. Eltűntek a klasszikus értelemben vett amatőr zenekarok, helyette vannak olyan modern zenekarok, mint a Bizottság és a Kispál És a Borz - többek között. Mire az ezredfordulóhoz értünk, zeneileg Magyarország utolérte a nyugatot.
|
