A
kései romantika kiemelkedő képviselője zsidó szülők gyermekeként Kalischtben,
Csehországban született és ifjúkorát is itt töltötte. Az iglaui (ma Jihlava)
és a prágai gimnáziumban tanult, 1875-ben pedig beiratkozott a bécsi
konzervatóriumba, ahol zongorát, összhangzattant és kompozíciót tanult.
Közben magántanulmányokat folytatott Brucknernál. 1878-ban a bécsi egyetem
hallgatója lett, és még ebben az évben megírta
A panaszos dal (Das klagende Lied)
kantátáját. 1880-ban Felső-Ausztriában karmesterként helyezkedett el.
1883-ban komponálta első jelentős alkotását -
Egy vándorlegény dalai
című dalciklusát. Prágai és lipcsei tartózkodás után 1888-ban érkezett
Budapestre, ahol a Operaház karnagya és igazgatója lett. Tízéves szerződést
írt alá Beniczky intendánssal, és műsorpolitikájával, gondos szereplő
választásával, megalkuvást nem tűrő művészi hozzáállásával megteremtette az
Opera első aranykorát. Ő mutatta be Budapesten Richard Wagner
Ring-tetralógiájának első két darabját, és Pietro Mascagni Parasztbecsület
című operáját is, mely a budapesti siker után (1890. december 26.) indult
világhódító útjára. Itt mutatta be 1889-ben saját első szimfóniáját is.
Amikor 1891-ben Zichy Géza gróf lett az Operaház intendánsa, Mahler
hatáskörét megnyirbálták, az új intendáns támadta műsorválasztását és
beleszólt művészeti kérdésekbe is, amit Mahler – aki egyébként sem volt
simulékony alkat – nem tudott elfogadni, ezért szerződést bontott és
távozott a magyar fővárosból. Sehol nem tisztelte a helyi begyepesedett
hagyományokat, csak a teljesítményt nézte. Ezért további állomáshelyein is
állandó összetűzések kísérték, és csak ideig-óráig maradt egy helyen. Bad
Hall, Laibach, Olmütz, Prága, Lipcse és Hamburg után karmesteri működésének
következő állomása Bécs volt, ahol 1897–től 1907-ig működött a Hofopernél,
közben egy ideig a Bécsi Szimfonikus Zenekart is vezette (de előtte még – az
állás elnyerése érdekében – felvette a kereszténységet). 1902-ben
megházasodott, felesége Alma Schindler (szintén zeneszerző), akitől két
gyermeke született. Házassága nem volt mindig felhőtlen, felesége meg is
csalta (Walter Gropius építésszel, akihez Mahler halála után feleségül
ment). Bécsben Mahler újabb szimfóniákat írt (4–8.),
és a
Gyermekgyászdalok
(Friedrich Rückert verseire) is itt született. A
8. szimfónia
olyan hatalmas zenekari és kóruslétszámot kívánt, hogy
Ezrek szimfóniája
néven emlegették. Bécsben sikeres, nagy a rajongótábora, de a "szakmán"
belül mindenkivel (zenészek, énekesek, vezetés) feszült volt a viszonya.
Ráadásul egy idő után antiszemita sajtótámadások is érték, így helyzete
tarthatatlanná vált. 1907-ben az Egyesült Államokba utazik, ahol a New
York-i Metropolitan Opera karmestere, később a Philharmonic Society vezetője
is lett. Még ebben az évbe meghalt egyik kislánya és az ő egészsége is
megrendült. 1911-ben – rövid Párizsi tartózkodás után – hazatért Bécsbe,
ahol hamarosan elhunyt. Leveleit, visszaemlékezéseit felesége, Alma Mahler
adta ki.
fiatalon és később
Az osztrák zenei hagyományokhoz kapcsolódva a szimfónia sajátosan mahleri
típusát alkotta meg: nemcsak a klasszikus és romantikus szimfónia
négytételes szerkezetét robbantotta fel, de legtöbb szimfóniájában bevonta
az emberi hangot is (szólóének és kórus formájában egyaránt. Érthetőségre,
érzelmi biztonságra törekedett, ezért tért minduntalan vissza a népdal
keresetlen egyszerűségéhez (A
fiú csodakürtje
dalciklus 1989 - Achim von Arnim és Clemens Brentano gyűjtötte versekre); a
dalszerű formai gondolkodás szimfóniáin is érezhető. Ugyanakkor Mahlernél a
felszín alatt nyugtalanító víziók vulkanikus ereje morajlik, egy
biztonságosnak hitt világ végét, a katasztrófa közeledtét jelezve:
9. szimfóniáját
szertelenség, érzelmi túlfűtöttség, állandó szorongás jellemzi (10.
szimfóniájából
csak egyetlen Adagio-tételt sikerült befejeznie). Mahler legtragikusabb
alkotása utolsó műve a
Dal a földről
(1908) voltaképpen maga is rejtett szimfónia, a bomlás képeinek fájdalmas
ábrázolásában - kifejező sikolyaiban és késő romantikus harmóniavilágában -
eljut a zenei expresszionizmus határáig.
Ízelítő műveiből - videó: 1. "Titán" szimfónia - Bécsi
Filharmonikusok előadásával, vezényel - Leonard Bernstein