Ruggero Leoncavallo

olasz zeneszerző
(1857-1919)

Zenei tanulmányait a nápolyi San Pietro a Majella konzervatóriumban végezte. 1875-ben befejezve tanulmányait megkezdte első operája-, a Chatterton komponálását, amely Thomas Chatterton angol költő életét dolgozza fel. Az elkészült művet egy impresszárió gondjaira bízta, aki végül becsapta őt, így kávéházi zongoristaként illetve zenetanárként volt kénytelen fenntartani magát. Zongoristaként fellépett Angliában, Franciaországban és Egyiptomban is. Itt az alkirály testvérének volt a házi muzsikusa, majd az egyiptomi hadsereg zenekarainak inspektora lett. Az 1882-es egyiptomi-angol háború idején csak Lesseps Ferdinánd segítségével tudta elhagyni az országot. Később egy kávéházban ismerkedett meg Victor Maurel világhírű baritonistával, aki felismerve az ifjú tehetségét Milánóba hívta. Ott a A Ricordi zeneműkiadó megígérte, hogy Leoncavallo tervezett operatrilógiájának első részét, az I Medicit megjelenteti, de nem tartotta be az ígéretet. Az opera a bemutatón megbukott. A zenei világban a Pagliacci (Bajazzók) után lett ismert. A művet fél év leforgása alatt komponálta, majd a Sonzogno Kiadóhoz fordult, aki megvette a partitúrát. Az operát 1892. május 17-én, Toscanini vezényletével mutatták be Milánóban a Teatro del Verme színházban. A két felvonásos opera szövegét is a zeneszerző írta. A cselekmény Montalto mellett Calabriában, 1865 és 1870 között játszódik Nagyboldogasszony napján. A szöveg valóban megtörtént cselekménye alapszik, sőt Leoncavallo maga is jelen volt azon az előadáson, amelyen a véres jelenet lejátszódott.


fiatalon és később

A nagy sikert későbbi operáival még megközelíteni sem tudta. 1897-ben megzenésítette Puccini Bohéméletének librettóját, azonban vetélytársával szemben alulmaradt. 1900-ban elkészült a Zaza operájával és a Bajazzók sikerének köszönhetően sikerült színre vinnie a korábbi műveit Chattertont és a Medicieket. Mindkét opera megbukott, azonban II. Vilmos német császár, a Medici darab folytán felfigyelt a tehetséges szerzőre, és anyagilag támogatta A berlini Roland megírásában. Az opera mérsékelt sikert ért el Németországban. Az elkövetkező években írt még vagy tíz művet, azonban egyik sem bizonyult sikeresnek. Leoncavallo zenéjét Mascagni Parasztbecsülete mellett az úgynevezett verista (vero olasz szó, jelentése igaz) irányzat, a "verisimo" alapművének tekinti a zenetörténet. Az 1890 táján kialakult új operai stílusra jellemző a nyers, realisztikus ábrázolás, a vérbő dallamosság, mellbevágó effektusok és indulatok. Leoncavallo számos operettet is írt.

Ízelítő műveiből - videó:
Bajazzo részlet