Franz Joseph Haydn

osztrák zeneszerző, karmester
(1732 – 1809)

Rohrauban, egy kis osztrák faluban született. Apja falusi bognármester és földművelő, aki nem képzett, de zenekedvelő emberként hárfán játszott és szeretett énekelni is. Anyja jómódú házból való szakácsnő. 17 gyermekük közül 6 érte meg a felnőttkort. Szülei felismerték zenei tehetségét, ezért Hainburg városába iskolamester rokonukra bízták, ott tanult énekelni és ismerkedett a hegedű és zongorajátékkal is. 6 évesen már kottát olvasott, 8 évesen a bécsi István templom karnagya felvette a kórusába és bekerült a templomi énekesek kollégiumába. Szép szopránhangja miatt a kórus legkiválóbb szólistái közé tartozott. Mária Terézia egy ízben pénzjutalomban is részesítette. Zongorát, hegedűt, zeneelméletet és komponálást tanult. l7 éves korában a hangja mutálni kezdett, kitették a kórusból és a kollégiumot is el kellett hagynia. Nyomorúságos évek következtek. Mindent elvállalt, hogy szűkösen megélhessen - kottát másolt, templomokban orgonált, komponálni kezdett. Véletlenül akadt össze egy külvárosi színész-íróval, Kurz Bernardsonnal, aki megbízta A sánta ördög c. librettójának megzenésítésével. A műnek nagy közönségsikere lett, de a szöveg politikai értelme miatt az előadásokat betiltották. Kapcsolatba került Metastasióval, a kor leghíresebb operaszöveg-írójával, aki beajánlotta a Bécsben működő, nagy nevű olasz zeneszerző és énektanár, Porpora mellé zongorakísérőnek. Munkájáért a mester zeneoktatásban részesítette. 1759-ben Morzin gróf meghívta Csehországba, Lukavecbe, udvari zenekarának élére. Még ebben az évben megnősült, de házassága nem volt szerencsés. 1761-ben az Esterházy-család szolgálatába lépett, közel 30 évig volt az udvari zenekar karmestere és zeneszerzője. Első kompozícióira nagy hatással voltak bécsi zenei élményei, a külvárosok népi komédiáinak zenéje, és Porpora tanítása miatt az olasz zene. Esterházy zenekarában Kismartonban először csak másodkarmester-, 5 év múlva a zenekar vezetője lett. A zenekar tagjai kedveltek, mivel műveiben mutatós hangszerszólókat iktatott be az együttes művészei számára. Az első években főleg kamarazenét, szimfonikus műveket és misét komponált. A herceg a mai Fertőd területén új kastélyt építtetett színházépülettel és muzsikaházzal. Az első évtized alatt Haydn eléggé elszigetelődve élt itt, kortársainak zenéjéről keveset tudott. De kísérletezhetett, ennek eredménye a szimfónia és a vonósnégyesek klasszikus megformálása. Főleg ritmikában adott újat, a különböző ritmusokkal a mozdulatok, gesztusok kifejezésére törekedett. Kialakította a később klasszikussá váló szonátaformának a belső szerkezeti arányait (haydni ikervariációk = a téma dúr és moll hangnembeli feldolgozása váltakozik). A 60-as évek romantikus irodalmi áramlata, a "Sturm und Drang" mozgalom hatással volt Haydn művészetére is. A kiegyensúlyozott, nyugodt fellépésű melódia és harmóniavilága egyre inkább nyugtalanságot, feldúlt érzelmeket fejezett ki, feltűnően sok lett a moll hangnemű tétel. Az Esterházy rezidencián gyakoriak voltak az ünnepségek, vendégjárások, mindig kellett valami új muzsika, főleg operabemutató ezekre az alkalmakra. Először külföldi operákat mutattak be, melyeket áthangszereltek, átalakítottak a helyi adottságoknak megfelelően, néha zenekara Pozsonyba vagy Bécsbe utazott. Egy bécsi zeneművész társaság megrendelésére írta a Tóbiás megtérése c. bibliai tárgyú, sikeres olasz szövegű oratóriumát. Európa-szerte kezdték megismerni. 1779-ben szerződést kötött a bécsi Artaria kiadóval, így szerzeményei hitelesen és anyagi haszonnal jelenhettek meg. Operáinak nyelvezetére jelentős hatással volt az olasz opera buffa mestereinek muzsikája és saját szimfonikus stílusa (pl. hangszeres jellegű áriákat írt). Kialakult sajátos zenei nyelvezete, a tematikus munka fokozott igényességében, egy téma vagy egy motívum sokoldalú kidolgozásában, különböző hangulatú megvilágításában a bécsi klasszicista szerkesztési technika első mestere lett. Esterházai működésének utolsó éveiben javarészt külföldi megrendelőknek komponált (pl. a spanyol Cadix székesegyház részére: A Megváltó 7 szava a keresztfán c. zenekari művet, melyet később oratóriummá dolgozott át; francia zenésztársaság rendelt nála 6 szimfóniát - Párizsi szimfóniák). A külföldi megrendelésre írott művek új feladatok elé állították. Mivel az idegen országok királyi udvarainak, muzsikusainak és zenekedvelőinek ízlését pontosan nem ismerte, ezért ösztönösen arra törekedett, hogy egyetemes, mindenféle hallgatóságra nagy hatást gyakorló zenei nyelvezetet alakítson ki. Hangszerelése rendkívül választékossá vált, sokszor törekedett zenei képszerűségre, hangutánzásra. Egyes művei kortársaitól jellegzetes címeket kaptak (Béka, Pacsirta kvartettek, Medve, Tyúk szimfóniák). 1790-ben meghalt Miklós herceg, utódja szélnek eresztette a zenekart. Csak néhány muzsikusnak, - így pl. Haydnnek folyósított továbbra is fizetést. Bécsbe ment, majd egy londoni hangverseny-vállalkozó angliai körútra szerződtette. Műveit nagy tetszés övezte, a hangversenyeken ünnepelték. Az oxfordi egyetem díszdoktorrá avatta, maga a királyi pár is meghívta. Mindeközben meghallgathatott néhány Händel oratóriumot, köztük a Messiást. A másféléves angliai diadalútról nagy anyagi haszonnal tért vissza Bécsbe. Ekkor fogadta tanítványai sorába Beethovent, de eltérő egyéniségük miatt nem tudott kialakulni közöttük ideális mester-tanítvány viszony. Hamarosan újabb meghívás érkezett Angliából. Második londoni vendégszereplésének sikerét az előző koncertútja biztosította. London népe a szívébe zárta, a királyi pár felkérte telepedjék le náluk, de Haydn elhárította a meghívást. Az Esterházy rezidencia újabb örököse II. Miklós fel akarta támasztani a régi virágzó zenei életet. Haydn egy időre visszatért az együttes élére, de a régi feudális alárendeltséget már nem tűrte. A 90-es évek vége felé a hangszeres muzsikából már csak a vonósnégyes érdekelte. Egyik leghíresebb kései alkotása a Gott erhalte kezdetű császár-himnusz, mely a magyarok körében - főleg a szabadságharc leverése után - rendkívül népszerűtlen volt. Ez az ellenszenv világméreteket öltött, amikor a hitleri Németország - új szöveggel - hivatalos himnuszává tette. Londoni élményeinek hatására újult érdeklődéssel fordult az oratórium műfajához. G. von Swieten bécsi zenebarát szövegére írta a Teremtés c. oratóriumát. A bemutató hatalmas sikert hozott. Ezen felbuzdulva Swieten újabb librettót írt, Évszakok címmel. Ennek bemutatója Bécsben már nemzeti ünnep volt. Alkotó munkásságának utolsó periódusában alkotta minden műfajában a legtökéletesebb műveit. E kései műveinek stílusára rendkívüli hatással volt az angliai körútja, az igényes polgári közönség, mely ellentétben a főúri rezidenciákkal, a muzsikától nem csupán szórakozást, hanem művészeti élményt várt, egyszerű, könnyen érthető, de hatásos műveket. 70 éves kora után már alig komponált. 1805-ben elkészült alkotásainak jegyzéke, melyben felsorolta mindazokat a szerzeményeket, amelyekre hozzávetőlegesen emlékezett. Bécsi otthona a látogatók zarándokhelye lett. Európa minden részéből elhalmozták kitüntetésekkel. Megérhette műveinek olyan elismerését, amelyben kevés nagy zeneszerző részesülhetett. Bécsben halt meg - Kismartonban, az Esterházyak várkápolnájába 1820-ban került.


fiatalon és később

Haydn világi vokális művei - kantáták, kórusművek, többszólamú dalok zongorakísérettel, kánonok és népdalfeldolgozások. Alkotó munkásságában az opera volt az egyelten műfaj, aminek fejlődését bénította elszigeteltsége. Igaz, nem volt olyan rendkívüli színpadi tehetség, mint Mozart. Operái - Aki hűtlen, pórul jár vígopera, Orlandó lovag hősi tragikomédia, A filozófus lelke (Orfeo és Euridike) amit Angliában írt. Néhány báb (marionett) operát is komponált, pl.: Philemon és Baucis. Ez aratta a legnagyobb sikert. Ezenkívül számos olasz operába írt ária-betéteket. Händel óta Haydn az oratórium műfaj történetének legkiemelkedőbb alakja. Angliai utazása előtt mintaképe a nápolyi oratóriumstílus volt: Tóbiás megtérése - még tele van opera szellemű áriákkal. Haydn londoni tartózkodásának legdöntőbb zenei élményét Händel oratórium-művészete jelentette. Ott tapasztalta először a hatalmas kórus és zenekar lenyűgöző akusztikus hatását, amelyet a kis létszámú Esterházy együttesek élén nem ismerhetett meg. Második londoni útjáról való visszatérése után átdolgozta a Megváltó 7 szava a keresztfán c. zenekari művét oratóriummá. Milton Az elveszett paradicsom c. eposza nyomán írta a Teremtés -t, melyet 1799ben mutattak be. Ugyancsak angol szöveg német fordítására készült az 1801ben bemutatott Évszakok - szövegük miatt a szentimentális német idill-oratóriumok sorába kapcsolódnak. Zenei nyelvezetük forradalmi újításai révén azonban a műfaj legnagyobb jelentőségű alkotásai közé tartoznak. Haydn oratóriumainak alaphangját a lírikus és természetábrázoló részek adják meg. Az Évszakokban a természet és az ember ábrázolása már közvetlenebb. A nép mindennapi életét állítja elénk: a munkát és a mulatságot. Haydn a Händeli hagyományokat leghívebben a kóruseffektusok középpontba állításával követte (Vadász kórus, Tavasz kórus, Szüreti kórus). 14 rövid és nagy misét is írt, amelyek meglepőek az egyházi zenében szokatlan derűjűkkel és vitalitásukkal (Te Deum - késői műve). 50 szonátát írt zongorára, ő a kamarazene megújítója, nevéhez fűződik a vonósnégyes (18. században kvartett) műfajának megszilárdítása. Összesen 80 kvartettje ismert. Ezek közül kiemelkedő az Orosz kvartettek (op.33) - táncos karakterű, újfajta ritmika jellemzi; a Nap kvartettek (op.2O) - 6 vonósnégyesből áll, az első kvartett címlapján egy felkelő nap található; és a Pacsirta kvartett (D-dúr vonósnégyes), melyben a hegedű szólama a pacsirta hangjára emlékeztet. Utolsó alkotói periódusának vonósnégyeseiben inkább összefoglal, mint újít. Mindenben a legjobb megoldást keresi, mindent a legegyszerűbb módon akar elmondani. Gyakran alkalmazott formáló eszköze a matematika, azaz egyetlen zenei gondolatból fejleszti ki a teljes tétel mondanivalóját. Egyéb kamaraművei vonóstriók, vonósduók, zongoratriók. A G-dúr zongoratrió utolsó tétele a Magyar rondó (verbunkoszene motívum). A klasszikus szimfónia megteremtése is nevéhez fűződik. 104 szimfóniája - ezek 3 vagy 4 tételesek -, kora szellemiségének magaslatán áll. Reggel - Dél és Este - első szimfóniái. Moll szimfóniái: d-moll (Lamentáció) romantikus; e-moll (Gyász); fisz-moll (Búcsú); és f-moll (A szenvedély). A 6 párizsi szimfónia reprezentatív stílusának termékei (dúr szimfóniák). Legérettebbek az 1791-95 között írott 12 londoni szimfóniái (Katona, Óra, Üstdobpergés, London...). Amikor az oxfordi egyetem díszdoktorává avatták, az ünnepségre a 92. számú G-dúr szimfóniát választotta, innen kapta a mű az Oxford-szimfónia elnevezést. Bevezetését legnagyobbrészt a vonós hangszerek játsszák, a hangzás szinte kamarazeneszerű, a teljes zenekar csak néhány ütemre szólal meg a bevezetés csúcspontján. Az I. tétel: gyors tempójú, szonátaformájú, de nem mereven alkalmazva, sok az eltérő és meglepő fordulat benne. A II. tétel: az általa igen kedvelt variációs formában íródott lassú tétel, ABA szerkezetű. A III. tétel: menüett, a ritmus kapja a legfontosabb szerepet, mint általában a bécsi klasszikus szerzőknél. Bizonyos fokig a szerzők mesterségbeli tudását is bizonyítja, hogy a 3/4-es táncritmust milyen rafinált módon tudják szabálytalanná, izgalmassá tenni. Az Oxford szimfónia menüettjében egyetlenegy ritmikai játékot választ ki a számtalan lehetőség közül, s ezt mintegy alapötletként viszi végig az egész tételen. A szerző azt a lehetőséget használja ki, hogy ez a menüett egy negyednyi felütéssel kezdődik, így a 3/4-es lüktetés könnyen előbbre csúsztatható egy negyeddel. A IV. tétel: népies karakterű zene, ahol az egész zenekar a duda sajátos hangzását utánozza. A korai klasszikus szimfóniákra jellemző volt, hogy a legsúlyosabb tétel a nyitótétel, a finálénak funkciója a feloldás, a könnyed befejezés volt. Ez azonban Haydn és Mozart késői szimfóniáiban kezd megváltozni, s lassan megindul az a Beethovenig tartó fejlődés, melynek során a zárótételek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, szinte már a nyitótételek egyenrangú párjává nőnek fel. Ezt a fejlődést mutatja az Oxford szimfónia fináléja is. A szigorúbb, igényesebb megformálás mellett azonban a Haydn finálék továbbra is a humornak, a frappáns zenei ötleteknek legfőbb területei maradnak.  

Ízelítő műveiből - MIDI: