Anton Bruckner

osztrák zeneszerző
(1824–1896)

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, remekül játszott orgonán, valamint hegedűn is, orgonista vagy karnagyi álmait túlzott nagyravágyásnak tartotta. A családi hagyományokat megőrizve kötelességének érezte, hogy ő is tanár legyen. Így vidéki tanító lett, de zenei ambícióiról azért nem mondott le. A tanítói pályára való felkészülés során összhangzattant is tanult, majd segédtanító korában zongorajátékot és generálbasszust tanult. Visszatérve a Szent Flórian apátságba, autodidakta módon tanult zeneszerzést, sőt, öt évig az orgonista feladatokat is ellátta. Lényeges változás akkor történt, amikor 33 évesen a linzi dóm orgonistája lehetett. 1860-tól vezeti itt a fiúkórust is, és ezektől az évektől kezdve ontja a zeneműveket, miközben bécsi tanárokhoz jár fejlődni. Liszt, aki Brucknerhez hasonlóan igen vallásos, már ekkor elismeri munkásságát. 1868-ban Bécsbe költözött, és a konzervatóriumban, később pedig az egyetemen is oktatott zeneelméletet, és orgonajátékot. Közben Angliában, Svájcban és Franciaországban nagy sikert aratott orgonistaként. Lelkesen rajongott Wagner zenéjéért, személyesen is ismeretséget kötöttek. Bécsben azonban Bruckner elfogadottsága csak lassan nőtt, az akkori bécsi zenei életre jellemző megosztottságnak, és pártoskodásnak köszönhetően. Kívülállóként figyelte a pártviszályokat, melybe Wagner tisztelőjeként sodródott bele, ez Brahms-szal való kapcsolatát is megrontotta. Németországban egyértelműen népszerűek voltak művei, mint például a 7. szimfónia, melyet Lipcsében mutattak be 1884-ben. Ezek a sikerek közvetve visszahatottak Bruckner bécsi megítélésére is, végül nem maradtak el az ottani elismerések sem: Ferenc József-rend, egyetemi díszdoktori cím. 1887-től már csak egy gondolat foglalkoztatta: elkezdte komponálni és görcsösen be akarta fejezni 9. szimfóniáját. A terjedelmes finálé lejegyzésére azonban élete végéig sem került sor. Bruckner zenéjére nem csak Wagner, de Palestrina és a barokk egyházi zene is nagy hatással volt. Szenvedélyes szimfóniáin kívül maradandó egyházi műveket alkotott, például a Te Deum-ot, a 150. zsoltárt, és számos motettát, misét. Romantikus hangvételű zenekari műveiben népzenei elemeket is felhasznált. Önmagával szemben nagyon kritikus volt, gyakran, és sokat javítgatta műveit.
.

Ízelítő műveiből - videó:
Locus iste