Johann
Sebastian Bach második életben maradt fia. Ő volt a szonátaforma, a
szimfónia és a kamaramuzsika egyik előfutára. Lipcsében, majd a frankfurti
egyetemen tanult. 1740-ben a majdani porosz király II. Frigyes csembalistája
lett Berlinben, később pedig Hamburgban kapott karmesteri állást 1767-ben.
Híres volt orgona és harmónium játékáról, amikre legjobb darabjait írta.
1753-ban adta ki a
Billentyűjáték igaz művészete
című tanulmányát, amely az első módszertani kiadvány ezen a területen.
Zenéje és apja muzsikája között markáns korszakhatár húzódik: a szubjektív
kifejezés, az érzelmi hullámzások és a nagy barokk korszak
monumentalitásával szembehelyezkedő bensőségesség már a gáláns stílus (kései
barokk, ill. a rokokó meghatározó eleme) jegyében fogant. A gáláns stílust a
mozgalmas, lendületes formák és a világra érzékien nyitott, derűs, az
érzelmeket hangsúlyozó, érzelmes stílus jellemzik.
Johann
Sebastian Bach második életben maradt fia. Ő volt a szonátaforma, a
szimfónia és a kamaramuzsika egyik előfutára. Lipcsében, majd a frankfurti
egyetemen tanult. 1740-ben a majdani porosz király II. Frigyes csembalistája
lett Berlinben, később pedig Hamburgban kapott karmesteri állást 1767-ben.
Híres volt orgona és harmónium játékáról, amikre legjobb darabjait írta.
1753-ban adta ki a
Billentyűjáték igaz művészete
című tanulmányát, amely az első módszertani kiadvány ezen a területen.
Zenéje és apja muzsikája között markáns korszakhatár húzódik: a szubjektív
kifejezés, az érzelmi hullámzások és a nagy barokk korszak
monumentalitásával szembehelyezkedő bensőségesség már a gáláns stílus (kései
barokk, ill. a rokokó meghatározó eleme) jegyében fogant. A gáláns stílust a
mozgalmas, lendületes formák és a világra érzékien nyitott, derűs, az
érzelmeket hangsúlyozó, érzelmes stílus jellemzik.
