Észak-Indiában kialakult indoeurópai nomád nép. I. sz. 5-10 között kivándoroltak Indiából és szétszóródtak Közép-Európában és Ázsiában.

A cigányok megtartották régi közösségi szervezetüket, ősi elemeket megőrző hagyományaikat, szokásaikat. Különböző foglalkozást űznek, főleg olyant, amely vándorlással jár. Zenéjükre jelentős hatást gyakorolt mindenütt a cigányokat befogadó ország népeinek zenéje. Nálunk kölcsönösen hatottak egymásra.

A cigány népzene kimondottan vokális zene. Két nagy osztályba sorolható - lassú dalokra és táncdalokra. A lassú dalok kötetlen ritmusúak, helyenként hosszan kitartott hangokkal, az utolsó hangot gyakran elnyeli az énekes. A dallamvonal többnyire ereszkedő. A nagy átéléssel, improvizáló kötetlenséggel előadott lassú dalokban gyakoriak a szervesen oda nem tartozó közbeszúrások, indulatszavak, felkiáltások. A páros ütemű táncdalokat gyakran úgy adják elő, mintha improvizált hangszerjátékot utánoznának, ilyenkor a különböző figurákra bontott dallamot kényelmesen ejthető értelmetlen szótagokkal "pergetve" éneklik.  A többnyire tánccal együtt előadott táncdalokat szájbőgőzéssel kísérik, ami röviden, élesen ejtett szótagokból és szájjal képzett egyéb zajokból áll.  

Hangszereik lantféle pengető hangszerek, vonós hangszerek, cimbalom. Az ország északkeleti részén élő cigányok közt, igen népszerűvé vált a GITÁR, és ezzel együtt a gitárral kísért többszólamú, főleg tercelő éneklés. A gitár pengetős hangszer nyolcas formájú testtel, lapos háttal és lapos tetővel, rajta nagy kerek hanglyukkal, érintőkkel ellátott nyakán hat húrral. A CIMBALOM trapéz alakú, lábakon álló húros ütőhangszer, napjainkban két vattázott faverővel szólaltatják meg. A különböző hangmagasságokat nem egyes húrokkal, hanem ún. húrkórusokkal, azaz több húr együttesével érik el. A modern cimbalom öt oktáv terjedelmű. A mai cigányzenekarok elmaradhatatlan hangszere, mint ahogyan a HEGEDŰ is.

Magyarországon a cigánybandák a 18. század második felében alakultak ki. Első ismert igazi cigánybanda alapítója CZINKA PANNA, a legvirtuózabb cigányprímás pedig BIHARI JÁNOS volt. A négy tagú együttes hangszerei két hegedű, egy bőgő és egy cimbalom. A két hegedűs közül a PRÍMÁS dallamot, a KONTRÁS kíséretet játszik. Újabban a kontrás szerepét a BRÁCSÁS tölti be. Kísérőhangszer a cimbalom, bőgőé a basszus. Klarinétot, gordonkát csak 7-8 tagú zenekarok használnak. Ma a városi cigánybandák szórakoztató zenei műfajt - magyarnótát, népdalokat, verbunkos darabokat, operett részleteket, népszerű opera részleteket, korábbi tánczenét, sőt jazzt is játszanak. Mindezt kotta nélkül, pedig ma már tudnak kottát olvasni. Zenekarvezetőik a prímások szakiskolát, sokszor főiskolát is végzett, gyakorlott zenészek.

Táncéletük teljesen spontán. Náluk bármikor, bárhol, bármely napszakban sor kerülhet táncra, akár munka közben, akár halottvirrasztás szünetében. A cigánytáncok általános előadási sajátossága az elemi erejű, túlfűtött, olykor az eksztázisig is fokozódó átélés. Ez megnyilvánul az arcjátékban, hangkitörésekben, szertelen magatartásban és mozgásmódban, és az obszcén mozdulatok, gesztusok gátlástalan alkalmazásában. Rögtönzött, ritmuskísérete gyors. A csapásos mozdulatokat, a virtuóz táncosok állandó ujjpattogtatással fűszerezik. Férfi vagy női szólótánc és vegyes páros tánc a kategóriák. Páros változatban, egymás érintése nélkül táncolnak egymással szemben. A nő mindig a férfi nyomában táncolva szinte szorítja, akadályozza társát. Játékosan versengve csalogatják egymást, olykor kifordulnak, "megcsalják egymást."