A blues zene alapjait az amerikai kontinensen a rabszolgák behurcolásának köszönheti. Az egyszerű három akkordos konstrukció az 1800-as évek végén kezdett átalakulni.

A sok nemzetiségű fehér lakosság, például az Apalach hegység környékén élők, saját kultúrájának egy részét belopta az akkori néger blues dalaiba. Új hangszerelésű, egyedileg az adott nemzet által használatos hangszerek felhasználásával, és saját verseléssel új variációkat hoztak létre egyazon dalra. Ezt a folkzenét COUNTRY zeneként emlegetik a krónikák. Angol nyelvterületen közismert, népi jellegű hangszerkíséretes dalstílus. A zenészek hangszerei: a gitár mellett hegedű, harmonika, szájharmonika, sokszor ritmushangszerként mosódeszka - valamint a dobot helyettesítő üres szappanos doboz. Vezető szerepet kapott az ének. Az akusztikus gitárosok a technikák széles variációját használták, az aprólékos pengetéstől a "csúsztatás" játszás korai formájáig.

A country zene jellemzője tehát, a páros ritmusú dallam, a szabályos négysoros dalforma, az elbeszélő jelleg, lágy, tiszta, felhőtlen dallamok. (gitárhang harmónia) Később elektromos gitárra váltottak, de a stílus nem változott. Az 1960-as évektől modern változata a country rock. Tánca - egyszerű lépéses, sokfigurás népi táncok csoportja, amelyet férfiak és nők egymással szembe állva hosszú sorban vagy körben táncoltak.

A country gyorsabb formája, a vadnyugatra jellemző stílussá alakult vidéki zene, a WESTERN. Húros hangszerrel kísért népdalfajta, amely Amerika nyugati államaiból terjedt el, a cowboyok nótája. Texas környékéről indult, dzsesszes háttérfutamokkal és hegedűvel tarkított sajátos zene. Kezdetben neve sem volt, tánczene volt azok számára akik szerették a négyütemű táncokat. A country zenénél ismertetett hangszereken kívül itt már bendzsóval is találkozhatunk.

A SQUARE DANCE, az amerikai néptánc egyik fontos térformája, négyszögben felálló négy pár táncolja egy bemondó utasításai alapján, általában négy figurája van. Hagyományos kísérőhangszerei: harmonika, bendzsó, hegedű és gitár.