Femis
2011 július végén éppen a legutóbbi Irodalmi Rádió Alkotó táboráról készítettem a már hagyománnyá vált beszámoló honlapot, amikor váratlan telefonhívást kaptam. Évtizedes barátnőm Zsuzsi invitált egy különös, szinte remetei pihenésre. Egyedül fél elmenni - mondta, velem szívesen. Bár évek óta szinte alig találkoztunk, a hajszás megélhetés okán, egymás felé a szeretet érzése soha nem változott. Érthető talán, hogy bár zavart, hogy kiesek a beszámoló folyamatából mégis igent mondtam. L. Csépányi Katalin - közös ismerősünk, a Heted7határ (ma csak online újság) főszerkesztője - hétvégi tanyájára szólt a meghívás, idilli környezetben, idilli körülményekkel fűszerezve. Kati vitt oda bennünket autóval augusztus első napján és ő is jött csaknem egy hét múlva értünk (augusztus 6). Lássuk a beszámolót!

Szigetvári kistérség térképe (kékkel bekarikázva Nagyváty)

NAGYVÁTY - fekvése
A község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben, Szentlőrinc és Szigetvár között - Szigetvártól 13 km-re van. A 6-os főforgalmi útról a Kacsóta és Nagypeterd között nyíló bekötőúton közelíthető meg. 

Történelem
Nagyváty (Váty) neve 1183-ban, az Almamelléki Töttös (Szentegyed) határjárásakor tűnt fel a Vátyi erdő, a mai Mozsgótól északkeletre, Wathy néven. A falu egy kissé távolabb, ettől délkeletre feküdt. Első írásos említése 1238-ból származik. Az Árpád-korban a település Várispánság, megye jellegű kerület és esperesség székhelye, kiváltságos székely lövők központja és lakhelye. A Székely ispánság, mely körülbelül 400 fő lehetett, és az Okor és Alma melléke falvaiban lakó székelyekből állt. IV. Béla király egyik oklevele említette a vátyi székelyeket is, kikről elmondta, hogy mivel a Tatárjárás előtti időkben ispánjuk elnyomta őket, ezért kivette a székelyeket az ispán fennhatósága alól, - az eddigi gyakorlattól eltérően, mely szerint 100 fegyveressel tartoztak a király minden hadjáratában részt venni - úgy rendelkezett, hogy "Mivel pedig a szabadságban élt székelyek minden háborúban hősien harcoltak, ezért most abban a kiváltságban részesítik őket, hogy nem meghatározott számban, hanem egyénenként felfegyverkezve, mint királyi szerviensek tartoznak harcolni". 1272-ben V. István király 6 vátyi lövőt (íjászt) - 1279-ben IV. László király is 3 szegedi embert rokonságával együtt, akik a vátyi íjászok közül eredtek -, kivett a lövők közül és az országos nemesek közé emelt. A vátyi székelyek közül még egy-egy feltűnik a későbbi időkben: például 1260-ban Almamelléken mint szolga, 1277-ben Ürögön mint szőlőbirtokos, de maradékaik beolvadtak a megyei nemességbe. 1272-től a vátyiak nemesként szerepeltek, 1275-1279 között Medvezen levő földjeiket adták el, 1283-ban egyikük fogott bíró, egy másik 1320-ban hatalmaskodás áldozata lett. 1326-tól jelenik meg Váty mellett Nagyváty neve, ami két falu kialakítására mutat. Ekkor Nagyvátyi lakosok adták el Románföldét. 1330-ban tanúvallomás is igazolja, hogy a település népes kisnemesi faluvá vált. 1335-ben Nagyváty papja 20 báni pápai tizedet fizetett. A 19. század végétől néhány német család is lakta. Lakosság száma (2010) - 369 fő.

Látnivalók
A zsákfalu erdők ölelésében, gyönyörű természeti környezetben fekszik.

földvár látványrajz - várdomb ma (szaggatott keretesre kattintva nagyobb kép)

Árpád kori földvár a Kis Várhegyen
Gyűrűfűtől délre (kb. 2 km) magasodik a Kis Várhegy, vagy Fekete hegy. Tetején, a domborzat által jól védve, Észak-déli irányú erődítmény, egy épen megmaradt földvár állt. Hajdanában külső és belső részre tagolódott, az Árpád kor hajnalán épülhetett (Lebedy János, Pécs). Akkoriban ez a vidék a híres Váty Székely Ispánságának egyik tartománya volt. Az ispánság feje és egyben a vár ura a hadvezető ispán. Neki csak a király parancsolt, amikor körbe vitték a "véres kardot". Ekkor harcba kellett indulnia a száz vitéz élén. Békében pedig a Dráva vonaláig látták el a határőrizetet. Az ispánt és családját szolgáló népének inkább őrhelye volt e hely, mintsem védekezésre szolgáló végvár. A földvár Váty Székely határispánság hadurának volt a székhelye. Az egykori vátyi ispánság igen jelentős volt annakidején: az egész Ormánság területe, 45 település tartozott hozzá. A meredeken emelkedő tetőn, három oldalról a természet által jól védett, É-D irányú erődítmény húzódik a gerinc vonalában. A szélesedő fennsík felé a nyeregben széles árokkal és külső sánccal határolt földvár két részre tagolódott: a külső és a belső várra. A "huszárvár" egyetlen látható véd műve a D-i oldali, már említett széles árok és sánc, mely biztosította az egyetlen támadható oldalt, a többi irányból (K-ről és Ny-ról) igen meredek domboldalakkal védett. A belső vár tulajdonképpen egy földhalom várra emlékeztet, melyet a külső vártól kétoldalt a meredélyig futó patkóalakú árok választ el, mely szintet tartva teraszként övezi a belső várat. A belső halom közepén egy üreget láthatunk, mely lehet, hogy az egykori ciszterna nyoma. Az árok területén középkori kerámiatöredékek találhatók. A külső várban balról az istállók voltak, jobbról a vitézek, a szolganép fehérfalu kunyhóival, kovácsműhellyel, mely előtt a nyílvessző hasítók nyitott, nádtetős műhelye állott. Az út egyenesen a hegyvégben álló palánkkal övezett belsővárhoz vezetett. A merészen előreugró hegyormon állt a vár. A széles árkot karvastagságú, kihegyezett karók tették félelmetessé. A sáncokat magas tölgyfa palánk szegélyezte a déli oldalon, ott, ahol a leggyengébb volt az erőd. A déli nagy árkot átívelő fapallós híd a sánctetőn nyíló gerendákból ácsolt őrtorony kapujába torkollt. Az udvar nem volt nagy, balról az istállók voltak, jobbról a vitézek és a szolganép helye a kovácsműhellyel. Előtte a nyílvesszőhasítók nyitott, nádtetős épületével. A háromszintes torony tetején teraszos körüljáró húzódott, ahonnan látni lehetett a hatalmas erdőségeket, később széles pusztákat, az Okor és az Alma ezüstös fonalát, amint a Dráva távolba vesző párájába olvadtak. A mai Nagyváty volt a központja a Szent István idejében már fennállott híres székely ispánságnak. A középkori vármegyében önálló közigazgatással bíró terület etnikailag is eltérő volt, itt ugyanis székelyek laktak. A földvár maradványa a Fekete-erdő területén ma is látható.

templom és templomkert

Református temploma és világháborús emlékmű
Vályogból és fatoronnyal 1820-ban épült, majd teljesen átépítették 1865-ben. Jelenlegi alakját 1905-ben nyerte, két harangja van. A templomkertben állítottak emléket a falu világháborúkban elhunyt áldozatainak.

kistó és horgásztó - mezei szil

Horgásztó
A Nagyvátyi Horgász Egyesület horgászati kezelője a völgyzárógátas (a Sándor árok nevű vízfolyáson felduzzasztott) halastónak, amely megközelíthető Pécsről a 6-os úton Szigetvár irányában autózva, Nagyváty felé lefordulva a településtől mintegy 2 km-re található. Először van egy kisebb tó, majd egy nagyobb, ami leírásokban horgásztó néven szerepel. Ennek eredeti kiterjedése 31 katasztrális hold, térfogata 267 000 köbméter, átlagos mélysége 1,50 méter. A parton üdülőházak épültek horgászállásokkal, amelyek igénybe vehetőek a vendéghorgászok számára is. A rendszeresen telepített víz szép süllő, ponty, harcsa fogásokat ad az idelátogatóknak. Engedély a vízparti halőrházban beszerezhető.

Mezei szil
A nagyvátyi mezei szil út mentén fekszik egy völgy védett mélyén. Szélvédett fekvése miatt a messzeségbe kinyúló oldalágakat tudott növeszteni. Ezekkel a moha borította hosszú karokkal, és a laza, bohókás üstökkel mesebeli erdei óriásnak tűnik. A kerülete 432 cm.

A környék és a falu nevezetessége még a védett természeti értékként számon tartott Pál-kút (Tekeres erdő).

Femis
Minden napra jutott élmény a természet lágy ölén. Mindketten ki tudtuk magunkat pihenni - nagyon jól megértettük egymást. Magam korán keltem és hallgattam a madárdalt a teraszon, néha megpróbáltam lencsevégre kapni egy-egy madárkát. Közös reggeli után általában nagy sétát tettem a két tó körül fotómasinámmal megörökítve a látottakat. Ha kellett közösen főztünk és ebéd után sziesztáztunk, olvasgattunk. Este nagyokat sétáltunk együtt, leültünk a tóparton hattyúkat és horgászokat lesve sötétedésig. Nem hiányzott a városi zaj, a televízió. Hazafelé meglátogattuk Kati nemrég elhunyt édesanyjának nyughelyét a falu temetőjében. Jó most is visszaemlékezni. Béke, harmónia, nyugalom kísért, mint az alábbi fotók is igazolják.

Képek - 1/út a házhoz; 2/feljáró 3/tanya; 4/kövirózsa; 5/terasz; 6/hátsó kert; 7/Zsuzsi első ebédre terít; 8/hajnalban kávézok; 9/délelőtti séta; 10/délelőtt a fűzfánál; 11/Zsuzsi a teraszon pihen; 12/szomszéd almafája; 13-14/hattyú szülők és család; 15/csevegünk; 16/Zsuzsi dinnyézik; 17/kilátás fenti teraszról; 18/hálónk; 19/készül az egyik ebéd; 20/vacsorázó hattyúk; 21/alkonyodik a tó körül; 22/Zsuzsi olvasgat; 23/búcsú kaja; 24/indulás előtti pihenő; 25/indulás; 26/Kata és a horgászok; 27/Zsuzsi és a horgászok; 28/Kata és Zsuzsi; 29/Zsuzsi velem; 30/Zsuzsi és Kata a temetőben.