CSÖMÖR - fekvése
Nagyközség Pest megyében, a Gödöllői kistérségben. Kistarcsától nyugatra, Budapest 16. kerületétől északra, a központtól 19 km távolságban, a Gödöllői-dombság nyugati peremén, a 30-as számú országútról egy bekötőúttal megközelíthetően, a kis Csömöri-patak kanyarulatában találjuk Csömört, a dombokon és völgyekben szétszórt, halmazos jellegű, kertes települést.

látkép, 1905 és ma katolikus templommal madártávlatból

Történelem
Helyén és környékén már a honfoglalás előtt megtelepedtek népcsoportok. Az első írásos emlék 1135-ben említi a települést: Lampert ispán, az általa alapított bozóki bencés apátságnak szóló adománylevelében, két ekényi (35-42 hektár) földet adományozott Chemer (Csömör) földjéből az apátságnak. Az 1158. évben készült, hamisan 1015-re keltezett és Szent Istvánnak tulajdonított, oklevélben Chomur (Csömör) helynév is előfordul a pécsváradi monostor alapítólevelében. 1434. augusztus 2-án, György esztergomi érsek, nádori bíró Budán kelt oklevelében átengedte csömöri részbirtokát Fornasi Salamon fia János fia Benedek deáknak. 1482. augusztus 31-én, Zay András Nagyrévi András pesti plébánossal foglaltatta írásba, hogy csömöri szőlőjét a cinkotai Mindenszentek temploma építésére hagyományozza. 1512. szeptember 13-án, Chemeri Zay János csömöri részbirtokát elzálogosította - több más birtokrészével együtt - 60 forintért, Inárchi Szilveszternek és feleségének. 1528. január 12-én, I. Ferdinánd király Chemeri Zay Bernátot megfosztotta csömöri 6 jobbágytelekből álló birtokrészétől hűtlenség miatt. A birtokrész Zeremlényi Zsigmond kancelláriai jegyző tulajdona lett. Az 1620-as és az 1630-as évek között Csömör pusztát Cinkota, Fót, Mogyoród, Csíktarcsa, Kerepes falvak lakó bérelték. 1661. március 14-én lefolytatott örökösödési eljárás során, Csömör puszta Wattay Pál tulajdonába került. A török hódoltság korában a település teljesen elnéptelenedett. 1702. november 13-án a birtok ismét a Wattay család tulajdonába került, akik 1720-ban evangélikus szlovákokat telepítettek be a faluba. Az 1728. évben használatba veszik Csömör első községi pecsétjét. 1731-ben gróf Grassalkovich Antal volt Csömör új földesura, aki saját költségén katolikus templomot építtetett (1733). Az 1811-es kolerajárvány által megtizedelt lakosság pótlására 1826-ban, a budai szőlőhegyekből német kapásokat telepítettek a faluba. Nem sokkal ezután, tulajdonváltás - eladósodás miatt az új tulajdonos eladta Csömört egy belga banknak, de három évvel később a magyar állam visszavásárolta. Az 1873. évben felépült az evangélikus templom. A fővárossal 1889 óta HÉV-vonal köti össze. 1900ban Csömört bekapcsolták a Pest-Kerepes vasútvonalba, 1911 őszén pedig megindult a vasúti közlekedés a Keleti pályaudvar és Csömör között. Hamarosan elkészült a Cinkota-Csömör bekötőút (1926) Szentjóby Staub Elemér szervezésében, majd bevezették a községbe a villanyt (1927), végül bekapcsolták a budapesti telefonhálózatba. 1985ben a Pest Megyei Tanács nagyközséggé nyilvánította Csömört. Az 1970-es években kiépítették a vezetékes vízhálózatot, az 1980-as években pedig megépült a földgázhálózat is itt. Az 1990-es évektől kezdődően készült el Csömör csatornázása és a közúthálózat szinte teljes mértékben szilárd burkolatot kapott. A csömöri Forrás patak vizéből horgász tó létesült. Helyi telefonközpont, mobiltelefon relé-állomás, kábeltévé és internet elérés kezdte meg működését. Sportcsarnok, nagyáruházak, patikák, üzletek, vendéglők, lovardák, benzinkút, ipari és szolgáltató létesítmények sora épült. Megindult a Budapest-Csömör helyi buszközlekedés. 2006-ban az "M0 körgyűrű" elérte Csömör nagyközséget is.

körgyűrű - HÉV állomás - majdnem kétszáz éves híd a patak fölött - Csömöri-patak - Nepomuki Szent János barokk szobra a híd mellett

Látnivalók
A falut átszelő Csömöri-patak partján áll Nepomuki Szent János 18. századi szobra. A római katolikus és az evangélikus templom is a 18. században épült klasszicista stílusban. Különösen védett terület a Csömöri-ősláp, amelyet az Ős-Duna kavicshordalékába a Csömöri-patak alakított ki. Kellemes kirándulóhelyei akár gyalog, akár kerékpárral is bejárhatóak. A Citadellával egy magasságban elhelyezkedő szőlőhegyről festői kép tárul a fővárosra. Innen, már pár perces sétával elérhető a Hungaroring is. Az ófalu tornácos, oszlopos parasztházai hangulatosan őrzik a múlt századi tót és sváb építészet sajátosságait, a népi kultúra tárgyi emlékei pedig Csömör Falumúzeumában láthatóak.

Szentháromság templom külső és első - körmeneti virágszőnyeg részlettel, 2010

Szentháromság templom
A Grassalkovich Antal kezdeményezésére 1771-73 között épült barokk, római katolikus templom egyhajós, homlokzata tornyos. Az egyszerű külső szépen tagolt, plasztikus kialakítású belsőt takar. Szentháromság tiszteletére szentelték, oltárképe is ezt ábrázolja. A szentély falfestése is 18. századi barokk alkotás. A második világháborúban bombatalálat érte, felújítására az ötvenes években került sor. Az 1990-es évek végén kívül-belül kifestették, felújították. Az országban egyedülálló szokás Csömörön a minden évben, a liturgia keretében megtartandó virágszőnyeges Úrnapi körmenet.

Fő utca a két templom között - Evangélikus templom

Evangélikus templom
A templom 1873-ban, késő-romantikus stilusban építette Zier Keresztély építő mester, Kolbenbeyer és Menko építészek tervei alapján. Az orgona a híres pécsi Angster mester műhelyéből való. Az oltárképeket Jakobey Károly készítette "Jézus szenvedése az olajfák hegyén" ihlete alapján. 1995-ben épült fel a gyülekezet Ifjúsági Háza, melyet helyi művészek műalkotásai díszítenek. Az Ifjúsági Ház Tranoscius szlovák termében kiállítás őrzi a szlovák gyökerek emlékeit. A Loviisa terem a 20 éve tartó finn kapcsolatokra utal. 2002-ben teljes felújítás történt Szákh Kocsis Pál építész tervei alapján. A templom a Szabadság út és a Petőfi utca kereszteződésében található.

Hősi emlékmű
A Főtéren található. Oldalain az első és a második világháború, 1956 csömöri halottainak neve, a trianoni szerződés napja. 

A két emlékmű

Gloria Victis emlékmű - 1956
Az alkotó (Víg János), művét - a címének megfelelően - két részre osztotta. A kör alakú falformát szemközti oldalain megbontotta kihasználhatóvá téve a körívek mindkét felületét. A "magyar" félkör az 56-os emlék, a döntött kereszt miatt ez kisebbnek tűnik. 56 világszerte ismert, kivágott címeres zászlaja krómacél, a kereszt kemény mészkő. A külső oldalon Sinka István verse, a belsőn Magyarország térképe látható. A "világ" félkör a kommunizmus áldozatainak állít emléket. Összetett ez az oldal is. A kőfalon a lágerek kellékét, a szögesdrót kerítést, rozsdamentes keresztek, az oszlopokon a négy sor drót jeleníti meg. A világív mellett krómacél csőtartó tart egy keresztformát. A keresztben egy kis harang, a lélekharang, felette tető látható. E fal belső oldalán a földrészek szerint láthatók pontként azok a helyek ahol a kommunizmus pusztított. A világfal külső oldalán 3 nyelven olvasható az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1481/2006-os számú, A totalitárius kommunista rezsimek által elkövetett bűnök nemzetközi elítélésének szükségessége című határozatának kivonata. Az emlékmű melletti árbocon a nemzeti zászlónk, hadisírok, és több emléktábla is emeli az emlékezés bensőségét.

A nagyközség színes kulturális programjai: a Csömöri Falunapok Pünkösdi Fesztivál néven, Lakodalmas Fesztivál. Az év eleji borversenyt ősszel a többnapos szüreti mulatság zárja.

Femis
Legutóbb éppen egy kulturális programba csöppentem bele, 2010 szeptember utolsó vasárnapján. "SZÜRETI MULATSÁG - IV. SZÜRETI BOGRÁCSOLÓ" névvel tartották ott jártamkor e rendezvényt. A sátrak között sétálva láttam a serény csapatokat, éreztem ínycsiklandozó illatát az ötletes nevet viselő, készülő étkeknek. Közben a tér másik oldalán elkezdődött egy vidám gyermek műsör a színpadon. Néhány kislány pedig készült a délutáni népi tánc előadásra, amit sajnos én már nem várhattam meg. De barátnőm kislányát Csengét, előző este láthattam táncosnak öltözve. Most jöjjön néhány kép, amit ezúttal is megköszönök a Papp családnak, Gábornak és Ibolyának a fotókat és Csengének a rajzot, amit akkor kaptam tőle.

Képek - Gábor: Széchenyi utca magnólia óriása; Széchenyi utca házai; Nyugdíjas otthon; 2010ben átadott polgármesteri hivatal; a messze földön híres Zöldfa vendéglő; újonnan épült Sinka István Községi Könyvtár az egykori óvoda helyén; Petőfi Sándor Művelődési Ház az egykori sváb kocsma épületében; Bitskey utca végén a jegenyefa a mi házunk előtt áll (Pap-lak); kertünk (Pap Gábor); téli látogatók (2011 - 4x) - Femis képek: Pap-lak étkező és könyvtár Gáborral; nyári kert (2x); terasz nyáron (2x); ház nyáron (4x); Ibi és az értelmező; 1 fotel Csenge; tánci Csenge és rajz (2).