Femis
2013 október elején (3-5 között) alkotótársam és barátom Kürtösi Gizus meghívására ellátogattam a Kiskunságra: Bócsára és Soltvadkertre, hogy az ország egy újabb érdekes területével ismerkedhessem meg. Leszállnom a buszról a "Pipagyújtó Csárda" nevezetes helyen kellett, szimpatikus volt már a név is. Örömködés, a szokásos és helyzetből adódó mélyebb beszélgetéseken túl, megismertem barátom gyerekeit, a természet adta szépségeket, a közeli kisvárost Soltvadkertet is. Volt szerencsém megtekinteni barátnőm és fia munkahelyét az öko-tanyát is.  Lássuk a beszámolót és a beszédes képeket!

Kiskőrös kistérség térképe  + Pipagyújtó csárda + községháza

BÓCSA - fekvése
Síkvidéki község a Duna-Tisza közének középső, magasabb területén, Bács-Kiskun megye közepén a Kiskőrösi kistérségben a Kiskunsági Nemzeti Park közvetlen közelében. A települést az 54-es főút szeli ketté. Kecskeméttől dél-délnyugatra kb. 40 kilométerre, Soltvadkerttől északkeletre 8 kilométerre fekszik.  

Történelem
Az első levéltárakban megtalálható említések 1436-ból származnak, mely oklevél Boycha-szállásként említi, nevét egy Boycha nevű úrról kapta. A puszta betelepítésére 1475. június 23-án Mátyás király adott ki oklevelet. Vélhetően ez lehet a község lakott területté válásának első dátuma. A törökök az 1500-as évek derekán vették birtokukba, pusztították el a szétszórt településeket. Bócsa is erre a sorsra jutott, a vidék lakatlanná vált. A településről 1643-tól vannak újra levéltári adatok. A község mai arculatának kialakulása az 1800-as évek elején kezdődött. 1872-ben Tázlár, Harka, Kötöny, Nagybócsa-puszták községgé alakultak, majd 1906-ban Bócsa Kisbócsával együtt kivált Tázlárból. 1906. december 11-én a belügyminiszter aláírta a település önállóvá válásának rendeletét. Az 1940-es évek elején árvíz pusztította végig a vidéket, sok tanya összedőlt. Az állam ún. ONCSA-program keretében Nagybócsa peremén 40 házból, egy utcából álló falut épített fel. Ez képezi a mai község magját. Az elmúlt évtized alatt az önkormányzat megteremtette a település alapvető infrastruktúráját: közvilágítás, szilárd burkolatú úthálózat, vezetékes ivóvíz- és gázhálózat és a 2006-os esztendőben megkezdődött a kábeltévé hálózat kiépítése. Az önkormányzat legnagyobb intézménye a Boróka Általános Művelődési Központ.

Abonyi fogadó + tanya képek ( második kisképpel megnyíló album 2)

A község a kiskőrösi térség legnagyobb tanyás körzettel rendelkező települése, a teljes lakosság közel 45%-a tanyán él. Bár az országban nem egyedülálló, de nagy figyelmet érdemlő, példamutató a Fővárosi Önkormányzat Béke Gyermekotthon Pax Vobis Ökotanya - Bócsa otthon két tanyán végzett nevelő munkája, melynek vezető nevelője Józsa Gábor. - Hagyományteremtő rendezvények az augusztus 20-i Új kenyér ünnepe, az októberi Szüreti Napok és az október 23-i Idősek napi rendezvény. A falu híres szülöttje Abonyi Imre fogathajtó-világbajnok, de itt született Bogár Imre az ország talán leghíresebb lovas betyárja is. Bócsa, testvérközségi kapcsolatot 1990-ben az erdélyi Torockóval alakított ki.

Látnivalók
Bócsa a Kiskunsági Nemzeti Park legszebb részén helyezkedik el, annak a legváltozatosabb területét alkotja. Az egymást váltogató rétek, szikes puszták, szikes tavak, homok puszták és homoki erdők közül természetvédelmi szempontból az ősborókás érdemel különös figyelmet. Erre a természeti adottságra épül rá a falusi túrizmus, mellyel jelenleg 5-6 család foglalkozik. A környék nevezetességei a kisállattenyésztő farmergazdaságok, egy libafarm, birkanyírási lehetőség, a magyar pásztorkutyák.. Turistacsalogató még a vadászat. Vadászterületükön mezei nyúl, gímszarvas, dámvad, őz, vaddisznó és fácán vadászható.

borókás/falu & természet (dupla keretes kisképpel megnyíló album 1) + Kozák-tó + repülő

Kozák tó és gépkiállítás repülővel
A horgászturizmusra ad lehetőséget a település mellett kialakított magán kézben lévő halastó (Kozák-tó), mely szépen parkosított környezetével kellemes kikapcsolódást nyújt a látogatóknak. Mielőtt Bócsára érnénk, az 54-es út jobb oldalán különleges látnivaló fogad. A benzinkút mellett egy Li-2-es repülőgép látható. Ez a típus volt a második világháború után a MASZOVLET néven beindult magyar polgári légi közlekedés utasszállító repülőgépe, amelyből ezen kívül egy darab van még Magyarországon. Az 1951-ben gyártott repülőgépet 1994 ősze előtt adták el egy magánszemélynek, aki Bócsa községben állította ki. Egész kis gépgyűjtemény, közöttük különleges traktorok (Hoffert, Lansbuldogot, működőképes Schaffhausen Meili DC-3-ast) is találhatók a kis parkban. De az itt kiállított óriási szőlőprés is kuriózum - jó régi. Megtekinthető még itt Svájcból származó kombájn, vetőgép és fából készült permetezőgép is. 

tájház + templom kint és bent

Tájház és Római katolikus templom
A községen keresztül haladó főútvonalon (Kecskeméti út) balra nyíló Kossuth utcában található az önkormányzat tulajdonában lévő Tájház, ami néprajzi gyűjteményként szolgál. Az árvízkárosultak számára 1939/40-ben épült ún. hagyományos Oncsa-házban régészeti, néprajzi, kultúrtörténeti anyag látható. A nevezetes helytörténeti gyűjteményt Huley Alfréd evangélikus lelkész alapította. Emlékére a tájház falán 2006. augusztus 19-én emléktábla került elhelyezésre. A gyűjtemény előzetes bejelentkezéssel látogatható. Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Templom - a Kecskeméti útról a Felszabadulás téren és a Boróka utcán át rövid séta után feltűnik az 1949-ben épült, Templom utcában álló Szent Margit római katolikus templom, ahová Pozsonyból 2005-ben került végső helyére a Szent-Margit ereklye. A legenda szerint a település első, úgynevezett pusztatemplomának a romjai egészen a 18. század végéig megmaradtak. Ennek a templomnak a köveit a soltvadkerti református templomba építették be.

Ildi, Mariann és Gizi + polgármester + 2013 szüret Bócsa (dupla keretes kisképpel megnyíló album 3)

Femis
Szombaton, hazautazásom napján végig tudtam fotózni az éppen akkor tartott 2013 Bócsai Szüreti napok eseményeit. Gizusom úgyis el volt keseredve, hogy előző nap nem sikerült megmutatnia a Vincze - lovarda lovait, mert túl messze legeltek az úttól. No, ezen a felvonuláson "találkoztam" szebbnél szebb lovakkal, néhányukat meg is simogattam. Kedvencem egy fekete négyes fogat volt, ami mögött néhány cowboy lovagolt. Nemes, gyönyörű paripák, ahogy a következő albumban meg is nézhető. Pénteken pedig kirándultunk a szomszéd kisvárosba, kezdve a tótól, ahol a szép őszi nap ellenére is természetesen nagy volt a csend. Azután megérkeztünk a kedves kisvárosba, ami lenyűgözött - virágaival, templomtornyaival, szobraival, szép épületeivel és végül a cukrászdával. Nemcsak szép, de értékes is az irodalmi arcképcsarnokával. A "velencei álom" narancsos-csokoládés ízű fagylalt pedig pazar volt ízben is, méretben is...

városháza +  Művelődési Ház

SOLTVADKERRT - fekvése
Város Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi kistérségben. A Duna-Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában az 53-as és 54-es közutak kereszteződésében - Kiskőröstől közúton 13 km-re délkeletre, Kiskunhalastól 20 km-re északnyugatra, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől kb. 45 km-re délnyugatra fekszik.

Történelem
Az egykori Árpád-házi királyok vadászterületeként ismert település története több száz évvel ezelőtt kezdődött. A feltárt régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy már a szarmaták is előfordultak itt, de avar kori leleteket is találtak. A várost 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az alapításra emlékeztető 1376-os évszám a város címerében is látható. A török hódoltság idején ez a vidék is elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. Vadkert puszta 1639-ben Miskey János és a gróf Cseszneky család tulajdona volt. Báró Orczy Lőrincz az 1740-es évek elején német, szlovák, majd magyar családok betelepítésével igyekezett ismét élettel megtölteni a települést. Ők kezdeményezték először a szélhordta homokbuckák szőlővel való betelepítését, ők szabályozták az utcák kialakítását, a házak építését. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését. A szocializmus alatt szakszövetkezeti formában megmaradt az egyéni gazdálkodás, ami jövedelem tekintetében kiemelte a falut a környezetéből. A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület, az egykori urasági kastély - a volt Lukács-kúria, a mai városháza, amely az 1820-as években épült, jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. Kiskunhalas, Kiskőrös, valamint a Vadkerti tó felé kerékpárút épült. Az 1990-es évek elejére Soltvadkert a kistérség egyik központjává vált, ezért 1993-ban elnyerte a városi rangot. Ekkor készült el a város új címere, amely a Városháza homlokzatára is felkerült. A régi pecsétből átvett rács motívum, a szőlőművelést szimbolizáló szőlőfa, az idegenforgalmat jelképező tó és a sváb eredetre utaló gót betű alkotja a város pajzs alakú címerét. A szőlő- és bortermelés mindig jelentős szerepet töltött be a település életében. A jelenlegi szőlőterület meghaladja a 3000 hektárt, így ez az ország legnagyobb egybefüggő szőlőterülete egy közigazgatási határon belül. A szervezett borkóstolók, borfesztiválok, a borversenyek, tanulmányutak, valamint az egyházak közreműködésével tartott János, illetve Fülöp napi borszentelések mind a vadkerti borok jó hírének öregbítését szolgálják. A város borászainak kezdeményezésére 2001-ben megalakult a Krämer Fülöp nevét viselő borlovagrend. Céljuk a Soltvadkert és környékén termett borok propagálása és jó hírének védelme. Borlovag avatási ceremóniájuk a Szüreti napok programsorozatának egyik fő látványossága. A szőlő- és gyümölcsműveléshez kapcsolódik az 1964-ben Lehoczki Ferenc géplakatos mester által kifejlesztett speciális munkagép, a csettegő, ami nagymértékben korszerűsítette és megkönnyítette a mezőgazdasági munkát. A szőlő és a bor tiszteletét két szobor is reprezentálja (Krämer Fülöp és Szent Orbán). A mezőgazdaság hanyatlása miatt az itt élő emberek profilváltásra kényszerültek, így egyre több, modern műanyagüzem létesült a városban. Ma már a műanyag feldolgozás egyik központjaként tartják számon a várost. A város főterének ékessége a 2002-ben újjáépített Városi Művelődési Ház. A mintegy 900 négyzetméter alapterületű épületben süllyeszthető nézőterű mozi és díszterem funkciót is ellátó, 132 személy befogadására alkalmas színháztermet, könyvtártermet, kisebb rendezvény és klubtermeket, valamint kiszolgáló helyiségeket alakítottak ki.

Látnivalók
A szorgalmas kezek nyomán a kisváros kora tavasztól késő őszig virágba borult tereivel, rendezett, szabályos utcáival, idegenforgalmi és kulturális szempontból is kiemelkedő látnivalóival várja a turistákat.

református templom kint és bent + tanítók szobra + evangélikus templom kint és bent

Templomok
A város központjában három templom áll egymással háttal, ami azonban nem jelent ellenséges viszonyt. Közülük a Református Egyházközség barokk temploma a legrégebbi. A soltvadkerti reformátusok az elsők között települtek be az 1700-as évek elején. A 18. századi (műemlék) egyhajós templom 1794-ben épült, orgonáját Märtz Ádám építette 1806-ban, karzatát 1825-ben bővítették, tornyát 1851-ben magasították, legutóbb 1994-ben volt felújítva. A hívek összefogásának köszönhetően a templom mögött iskolaterem és tanítói lakás is épült. A Tanítók szobra (2005) a református templom előtt állít emléket a tudást közvetítő pedagógusoknak. Alkotója ismeretlen. A város evangélikus hitközössége is jelentős létszámot képvisel. 19. századi műemlék a körforgalom mellett, a Kossuth Lajos utca és a Dr. Grätzer István út 1. utca sarkán található klasszicista evangélikus templom. Schneiderhán Fülöp építette 1836-37 között, 1948-ban pedig felépült a gyülekezeti ház is.

katolikus templom kint és bent + temetőkápolna

A város felekezetei közül a legnagyobb lélekszámmal a római katolikus egyház 1737-től van jelen. Az első templomukat még báró Orczy Lőrinc építtette az 1700-as években. A Szentháromság utcában található műemlék kis tornyú három harangos templom a 19. században, 1808-ban épült a SZENTLÉLEK tiszteletére. Neobarokk jellegét az 1916-26 között átalakítás során nyerte. Homlokzatán Szent Péter és Szent Pál kétméteres szobrai állnak. A két fülkeszobrot a rendszerváltás után helyezték el a templom homlokzatán kiképzett szoborfülkékben. A szobrokat a Soltvadkerten élt, sokféle anyaggal dolgozó szobrász, Szűcs Farkas László készítette, és a szobrok Vince Pál és neje adományából valósulhattak meg. A felállításra a rendszerváltást követő években került sor. A templom belsejében a Szentlélek eljövetele című főoltárképet Patay László Munkácsy díjas festőművész alkotta 1988-ban. A templom előtt a Szentháromság-szobor (1871) és egy feszület (1857), még a templomkertben Nepomuki Szent János szép 19. századi szobra található. 1847-ben épült a ma már műemlék jellegű klasszicista Szent Kereszt kápolna, római katolikus temetőkápolna, amely a felújításoknak köszönhetően régi szépségében áll (Femis - a képet az Internetről töltöttem le, a kápolna azóta állítólag át lett építve).

Hősök szobra (2) + II. világháborús emlékmű (2) + 1848/49-es emlékműve + kopjafa + Millenniumi emlék és szobor

Hősök tere
Soltvadkerten számos emlékművet, szobrot állíttatott az utókor a történelmi események hőseinek tiszteletére és emlékére. A legtöbb emlékmű a város szépen rendben tartott parkjában, a Hősök terén kapott helyet. A Hősök szobrát 1931-ben emelték az I. világháborúban elesettek tiszteletére. Alkotók: Kalotay Kreipel Ottó és Krausz Ferenc. A teljes menetfelszerelésben puskájára támaszkodó, tekintélyes bajuszú 2,2 méter magas, bronz katona keleti irányba néz. A három méter magas mészkő talapzaton "AZ NEM LEHET, HOGY ANNYI SZIV HIÁBA ONTA VÉRT..." felirat olvasható. A hátoldalán három, a két oldalsó részen két oszlopban összesen 333 név van bevésve. Ebből 11 név a második világháborúban elesett katonáé. A mészkő talapzat 2,8x2,2 méter alapterületről indulva lépcsőzetesen csökkenő alapterületű hasábokból áll. Az emlékművet impozáns park veszi körül sétányokkal, padokkal, szökőkúttal és gondozott virágágyásokkal. A II. világháború áldozatainak emlékművét 1992-ben avatták fel, Máté István szobrászművész alkotása. Itt kapott helyet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékműve is, amely Máté István szobrászművész alkotása (2007). A márványtömb Soltvadkert testvértelepülése, az erdélyi Sarmaság ajándéka. Az 1956-os forradalom emlékére 1989-ben kopjafát állítatott az utókor a Hősök terén. A Millennium emlékére Szűcs-Farkas László helyi szobrászművész készített szobrot (1996), a Millenniumi emlékkereszt felavatására az ezredfordulón került sor. Ismeretlen szerző alkotása egy turult, (csoda) szarvast és a Szent Koronát ábrázoló szobor, ami szintén a téren látható.

Díszkút + Szent Orbán + Orczy Lőrinc + Krämer Fülöp

Szőlészet szobrai
A Kossuth téri Dísz kutat a szőlőtermesztést jelképező fürtök, levelek díszítik, anyaga kő és bronz (Máté István 1995). A városközponti sétányon áll a szőlőtermelők védőszentjének tiszteletére készített Szent Orbán szobor (alkotó Máté István 1995). Tovább sétálva báró Orczy Lőrinc (alkotó Windecker Zoltán 2005) mellszobra látható. Orczy Lőrinc Vadkert betelepítője volt a 18. század közepén. A környék legjobb cukrászdája és a templom közötti járdán kapott helyet Krämer Fülöp bronzszobra (alkotó Windecker Zoltán 2005) Talapzatát három, szőlőmunkásokat ábrázoló kerámia lap és egy márványtábla borítja. Krämer Fülöp az 1880-as években idekerült borász, aki sokat tett az ágazat fellendítéséért.

cukrászda kint és bent + Wass Albert emlékmű

Szent Korona Cukrászda
(kedvenc fagylaltom bal oldalt) A város központjában lévő Szent Korona cukrászda országos hírű. Szervánszky László cukrászmester gyermekeivel és a mögöttük álló csapattal készítik különleges - ízben és színben egyaránt harmonizáló - fagylaltokat, finom és gyönyörű süteményeket, tortákat, házias jellegű pogácsákat, pitéket és lepényeket. A királyi választékhoz méltó, impozáns környezet is társul. A hely 2005-ben megkapta az év cukrászdája címet. Az 1971-ben alapított cukrászda süteményválasztéka naponta a forgalomtól függően 40-90 féle. A messzi földről is ide zarándokló vendégek általában 30-féle fagylaltkülönlegesség közül választhatnak, melyek igen gazdagon feldíszített fagylaltkelyhek formájában is rendelhetőek. A Szent Korona Cukrászda életében fontos terv volt, hogy egyszer majd Irodalmi Kávéházzá is alakuljon. 2007. október 23. felavatásra került a cukrászda udvarában a Wass Albert emlékmű és szobor (alkotó Windecker Zoltán). Majd 2009-ben a költészet világnapján nyílt meg egy nem mindennapi kiállítás. Az "Irodalmi-kávéház" belső terében elhelyezésre került 52 bronzplakettből álló portré-sorozatot - dr. Windecker Zoltán, a város nyugalmazott aljegyzője készítette. Janus Pannoniustól kezdve Szabó Magdáig olyan magyar ajkú költők-írók kaptak helyet a cukrászdában akik verseikkel, műveikkel, tanításaikkal örök időkre feliratkoztak a magyar irodalmi élet legnagyobbjai közé.

vadkerti tó panoráma

Soltvadkert legvonzóbb idegenforgalmi nevezetessége a várostól 2 km-es távolságra található VADKERTI-TÓ, mely évről évre turisták ezreit vonzza, de a helyi és környékbeli lakosságnak is kedvelt pihenőhelye. Nagy valószínűséggel az egykor kenderáztatóként funkcionáló tó felől áradó kellemetlen szagról kapta a Büdös tó nevet a település nagyvize, aminek jelentős jód, valamint kéntartalma is különös szagot ad. A gyógyhatással is bíró vízről 1839-ben jelent meg először tudományos vizsgálati anyag. A tó környékén vizenyős rétek, nádasok, homokbuckás területek találhatók. A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik. Legmélyebb pontja 2,3 méter, átlagos vízmélysége pedig 1,23 méter. A tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. A tó vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumás bántalmak enyhítésére. A sekély víz gyorsan követi a levegő hőmérsékletének változásait, nyáron viszonylag hamar felmelegszik, télen viszont a téli sportok hódolóinak örömére korán befagy. A part egyik oldala nádas: ez a horgászok és a nyugalmat kedvelők világa. A főleg nyárfákból álló vegyes erdőben néhány tanya bújik meg. A másik partszakasz beépített: több száz hétvégi ház és egy tucat különböző ifjúsági tábor található itt, kezdve a faházaktól a télisíthető, modern épületekig. Itt kapott helyet az 500 főt befogadó kemping és az 50 fő részére kialakított városi vendégház. A part jellegzetes épületét, az egykor tanácsi, majd napjainkban önkormányzati üdülőt, az úgynevezett "Fekete villát" Fekete Adolf építette 1920-ban. A harmincas években már élénk fürdőző élet folyt a parton, mivel nyaranként sok reumás ember gyógyult meg a meleg iszaptól. A Harmónia Üdülő közvetlenül a Vadkerti tó partján található. Az apartman faházak 6 személyesek, melyek egyenként 3 db 2 ágyas szobából, zuhanyzó/WC-ből és konyhából (nincs felszerelve) állnak.

Soltvadkerti képeslapok FEMIS szemmel (kisképpel megnyíló album 4)

Femis
Remélem sikerült bemutatnom a Kiskunság egy szeletét, szóban és képekkel és azt, hogy bárki aki ide vetődik jól szórakozik olvasás és nézegetés közben.