szellem

Vagyok, aki vagyok,
bűnösök közt ártatlan,
egyedül, és mindenkitől
függetlenül, sehol se várva,
mindenkor megtagadva,
istenektől is elfeledve,
örök magányra ítélve,
ketrecbe zárt szellem,
hol lebeg csak a képzelet,
és nem suhan nyílként, mely
fecskét leszed az égről,
mint egy merész gondolat,
egyszerre csak megfogan,
és lerázza magáról,
múltjának koloncait,
mint ama véka alá
rejtett lámpás, mi felragyog.