A nemzetmentő  

A nemzetmentő éjjel nappal nemzetet mentett. Még álmában is azzal foglalkozott, hogy kitől és hogyan kell megvédeni a nemzetet. Mert, hogy a nemzet végveszélyben van, ez nem is kérdés. Olyan veszélyben, amiben ezer éve még sose.

Hisz akkor csak a tatár, török, német próbálta elpusztítani a nemzetet, ma viszont itt a nemzetvesztő, kozmopolita, istentelen, nemzetközi nagytőke bérenc, konformista, szakállas, cukros bácsi, liberális értelmiségi. Lelki szemei előtt felrémlett a globalizáció réme, és ettől olyan ideges lett, hogy rögtön felébredt. Ilyenkor aztán szabályos pánikroham tört rá, de szerencsére ott feküdt mellette a felesége, aki már tudta, hogy mi ilyenkor a teendő. Ott állt az ágy mellett az oxigénpalack, és egy maszk segítségével lélegeztette, amíg a nemzetmentő meg nem nyugodott.

Riadtan gondolt aztán más nemzetmentőkre, akik épp tőle akarják a saját nemzetüket megmenteni. Hiába, gondolta keserűen, egy nemzetmentő élete nehéz.