|

|
AZ ÉBREDÉS NEHÉZSÉGE AZ ÉBREDÉS
Az ébredés nehézsége
az ébredés, jutott eszébe a gondolat, amint kipattantak a szemei, de
aztán, ahogy tovább kérődzött a gondolaton, rájött, hogy mekkora
hülyeség, hiszen, hogy lehet valami önmagának a nehézsége. Ilyen
erővel akár azt is mondhatnám, hogy az élet nehézsége az élet, több
értelme ennek sincs. Tisztára meghülyültem, összegezte az aznap
reggeli meditáció tanulságait G, ami nem is csoda, ha valaki hajnali
háromig bütyköl egy átkozott programot, pár órát alszik, aztán
megint neki gyürkőzik a lehetetlennek. Illetve, dehogyis lehetetlen,
ha egyszer ő a fejébe vette, hogy megcsinálja. Akkor pedig mégse
lehet lehetetlen, ha akár egy ezred százaléknak a milliomodnyi
esélyét is látja annak, hogy megcsinálja. A lehetetlen egész
pontosan, és egzakt módon azt jelenti, hogy nulla egész nulla
százalék rá az esély.
G, a sarokban lévő computerre pillantott, ami eltúlzott méreteivel
semmi mást nem tűrt meg maga mellett. Tisztára olyan volt, mint azok
az ős számítógépek, amikről a történelemkönyvekben olvasott, és első
példányait százötven éve alkotta meg az emberiség. Azok voltak ilyen
félszobányi méretűek. Mintha a fejlődés azóta nem is a
miniatürizálás irányába haladt volna. Ma már az emberek bőre alá
építenek egész computereket, amit az agyhullámok irányítanak. Amikor
a mérnököket kérdezte erről, ők csak a vállukat hurcolták, és azt
felelték, hogy a miniatürizálás majd csak a következő fázis feladata
lesz. Ennek a számítógépnek egyébként a tudása is azonos a
méreteivel. Azért is adják neki tesztelésre, mert még nekik se
sikerült rájönni a korlátaira. Hát akkor a legjobbhoz fordultatok,
gondolta G, ugyanis eddig még mindig a számítógépgyártók előtt járt
egy lépéssel. Körülbelül egy hónapra volt szüksége, hogy kinyírjon
egy gépet.
A mérnökök végig zavartan viselkedtek, mialatt magyarázták neki a
számítógép működését. Azt mondták, hogy a gép időnként makacskodik,
de ilyenkor legyen csak kemény és határozott. Mikor visszakérdezett,
hogy mégis mit értenek "keménységen és határozottságon" csak
a vállukat vonogatták, végül azonban kibökték, hogy a gépet épp elég
masszívra építették, és így sok mindent elbír, akár még azt is, hogy
verje.
Elég különös gondolta G, hogy valakit arra biztassanak, verje csak
nyugodtan a gépet, kibírja. Miután azonban valamennyi trükkjével
csődöt mondott, valóban nem maradt más választása, mint a mérnökök
ajánlotta módszert alkalmazni. Sokszor elfilózott már azon, lehet e
egy gépnek, amit úgy raknak össze alkatrészekből, lehet egy gépnek
tulajdonsága? Mert, hogy ennek a gépnek kétségtelenül volt egy
meghatározó tulajdonsága, mégpedig a makacság. Ha megmakacsolta
magát, olyankor szabályos sztrájkba lépett, és ő ilyenkor nem
tehetett mást, mint kikapcsolta, és kivárta az időt, amíg újra
hajlandó volt együttműködni vele. Ennyi idő alatt azt is
megfigyelte, hogy a gépnek ugyanúgy szüksége van a pihenésre, mint
neki, sőt, előfordult az is, hogy ő még bírta volna a virrasztást,
de a gép már a fáradtság jeleit mutatta, végül pedig egyszerűen
lefagyott. Még néhány határozott ütés, mire a monitor hunyorogva
kivilágosodott, és megjelent rajta a novella szövege.
G, az utóbbi években, szabad idejében egy projekten dolgozott,
aminek célja a mesterséges intelligencia kifejlesztése volt,
csakhogy eddig a legfontosabb problémaként az jelentkezett, hogy nem
talált elég nagy memóriájú gépet, ami elvégezhette volna azt a
komplex feladatot, amit az emberi agy végez, amikor gondolkozik.
Egyszer látott egy mri felvételt, hogy az agy milyen különböző
területeinek az együttműködésére van szükség, hogy a GONDOLAT
megszülessen, és elborzadt a feladat nagyságától, amire
vállalkozott. Milliónyi idegközpont összehangolt működése,
amelyeknek a kapacitása egyenként mind nagyobb a legnagyobb szuper
számítógépnél is.
A gondolkodás legmagasabb foka a művészi tevékenység, és döbbenten
vette észre, hogy a számítógép az általa írt program segítségével
nemcsak értelmes mondatokat szerkeszt, de olyan mondatokat,
amelyeknek kétségtelen van művészi tartalma. Egyszer például azt
írta ki:
MOSOLYOD GÖRCSÖS FINTOR.
Hogy megbizonyosodjon róla, nemcsak az ő fantazmagóriájáról van szó,
a mondatot elküldte egy irodalmár barátjának, aki őt igazolta.
A novellát olvasva G-ben féltékenység támadt, mert az
vitathatatlanul jobb volt annál, amit ő írt. Újszerű ötletek, a
számítógépet nem kötötték azok a szabályok, amelyek óhatatlanul
rögzültek benne sok ezer könyv elolvasása után.
Mindössze két napja volt, hogy kihívta a számítógépet egy írói
versenyre. Adott témára kellett novellát írniuk, amivel ő már tegnap
elkészült, de a gép még gondolkodott, sürgetni pedig nem hagyta
magát. Hirtelen az eszébe jutott, hogy hiszen a gépnek még nincs is
neve, és megkérdezte tőle, hogy nevezze:
HÍVJ ELMÉNEK.
Éjszaka volt, és G aludt, csak Elme írta a novelláját:
AZ ÉBREDÉS NEHÉZSÉGE AZ ÉBREDÉS.
|
|

|
|