Százd (szlovákul Sazdice)
község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Százd neve a
"száz" számnév "d" képzős változata, nevének jelentése "százacska".
Ipolyságtól 13 km-re nyugatra, a Búr patak partján, az azonos nevű
völgyben fekszik. A szép fekvésű település a Morda "hegy" aljában
fekszik. A falu mintegy 63% magyar és 37% szlovák - országos hírű
citera-együttese van.
N E V E Z E T E S S É G E I :
A premontreiek a 13. század elején kolostort építettek
ide. Ennek romjai a római katolikus templom körül és
részben alatta a 19. század végén kerültek napvilágra.
A Szent Miklós tiszteletére felszentelt helyi római katolikus
templomot, 13. századi eredetűnek tartják – az épületben
talált középkori freskóknak köszönhetően – a szlovák kormány
1991/229. számú rendeletével nemzeti kulturális emlékké
nyilvánította. A 15. században késő gótikus stílusban
átépítették, ekkor épült tornya is. A hajó és a szentély falain
még láthatók a gótikus freskók maradványai: a 12 apostolt és a 2
vértanút ábrázolják. 1360–1400 táján festette az Anjou-ház olasz
származású udvari festője, Nicolo di Tomosso.
Az ágostai hitvallású evangélikus temploma 1885-ben
épült.
A falu elején állt a 18. században épített, eredetileg barokk
Hellenbach-kúria, melyet a 19. században klasszicista
stílusban alakítottak át.
Az első és második világháborúban százdi hősi elesettek
emlékművei és a mellette felállított kopjafa, amelyet Nagy
János szobrászművész tervei alapján fia, Mátyás formált meg.
A faluban számos 19. századi népi építésű lakóház és a
Morda-hegy oldalában számos borospince található.
A helyi Néprajzi Múzeumban, a településen 1976 óta
gyűjtött, a népi kultúra helyi tárgyi és írásbeli emlékei
vannak.
A képeslapon látható: az evangélikus templom és oszlop,
jobbra a római
katolikus templom és a Szűz Mária szobor és az 1. és 2. világháború
emlékműve és középen a település címere.
|
