A Barátok Verslista tagjaként,
az 5 éves születésnapon magam is részt vehettem Komáromban. Szüleim
is elkísértek és végre néhány ottani kedves barátommal is sikerült
személyesen találkoznom. Az első képen látható a születésnapi torta.
Második és harmadik fotón a csapat tagjai, 4. képen Hanyecz
Etelkával vagyok én, majd Hanyecz Pisti és barátom Gyula következik.
Ezután, a sor elején a Krasznai család apraja és nagyja. A
vacsora készítéséről is van néhány fotó. A harmadik sor első képén a
két Verslista vezető Anisse és Cherno, és az azóta már eltávozott
Kovács Karcsinak állítok emléket. Végül a vidám vacsora
látható családi körben.
B E S Z Á M O L Ó M :
Nemrég értünk haza, és egy rövid/jó, nem is olyan
rövid/ebédszünet után itt ülök a gép előtt, hogy frissiben
megosszam veletek az elmúlt 24 óra benyomásait, bár már most
tudom, hogy még heteknek kell eltelnie, hogy ezek az élmények
leülepedjenek bennem. Most még csak képek villannak fel bennem:
Hanyecz István és kedves nejének a természetessége, Anisse
elszántsága, amivel ezt a kis közösséget életben tartja, Dina
kedvessége és Andris vidámsága, Krisztián elvarázsoltsága,
Cherno természetes bája, Medex poénjai... hogy tovább ne is
folytassam/és most mindenkitől elnézést, akit kihagytam/.
Szóval, 25ten voltunk, és nekem olyan jó volt tudni, hogy
bárkivel össze tudtam volna barátkozni, ha kicsit több időnk
lett volna az ismerkedésre! No és aztán ott voltak a nagy
hiányzók, akik közül Femisé fájt a legjobban, de hát neki
fontosabb dolga volt ezen a hétvégén, gyógyulnia kellett/hajrá
Femis, gyógyulj meg!/. Végezetül, hadd mondjak köszönetet
Gyulának, akinek az unszolása nélkül nem valószínű, hogy
eljutottam volna erre a talira! Ja, és még egy köszönettel
tartozom, anyunak és apunak, de hát ez már családi ügy...
|