Auguste Renoir gyerekei

Pierre Renoir (1885-?)

1880-ban csaknem 40 évesen ismerkedett meg egy mindössze 21 éves lánnyal, későbbi feleségével (Aline Charigot 1859–1915). Annyit lehet kideríteni, hogy nagyon megörült, amikor 1885-ben megszületett első fia, Pierre. Kapva kapott az alkalmon és rövidesen össze is házasodtak. Néhány rajzon és festményen, ahol anyjával együtt látható, megörökítette első fiát, de hogy mi lett további sorsa az nem ismeretes.

Jean Renoir (1894-1979)

Auguste Renoir jól ismert gyerekportréja látható, rajta gyöngyhajú, loknis, bordó selyemruhát viselő kislány varrogat elmélyülten, hosszú fürtjeit aranyszín masni fogja össze. Ha jobban megnézzük, akár horrorfilmből való is lehetne a kép: a kislány arca szabálytalanul vad, elrajzolt, mint egy koravén férfié, a szája széles, az orra tömpe. Igen, a kis Jean Renoir ő, jól felismerhető a későbbi jellegzetes mackófej, amely egyáltalán nem emlékezteti az embert entellektüelre, inkább cirkuszi untermannra; kicsit hasonlít a felejthetetlen színész barátra, Michel Simonra (Jacques Rivette róluk készült közös portréfilmjében mindketten egy kocsmaasztalnál ülnek öregen, berúgnak és röhigcsélnek, két pajkos vén komédiás, két egypetéjű iker). Ez a tompának látszó arc, ez a később százkilósra hízott alak sok Renoir-filmben föltűnik, köztük a legemlékezetesebben a grandiózus életjátékban, a Truffaut-ék által istenített, ám a nagyközönség által hűvösen fogadott Játékszabályban; minden idők egyik legszabadabb és legbátrabb filmje ez, ám a dicsőség Renoirra nem ezért, hanem a hagyományosabb A nagy ábrándért zúdult, Jean Gabinnel a főszerepben. "Le patron", a gazda, így nevezték el az új hullámosok Renoirt, az egyetlen francia filmest az apák nemzedékéből, akire fölnéztek.

Auguste Renoir, a világhírű impresszionista festő második fia. 1894-ben született Párizsban, itt járt egyetemre. Eleinte mint újságíró és író dolgozott. Az első világháborúban megsebesült, fogságban is volt. A húszas években fordult érdeklődése a film felé. Filmíró, majd rendező lett. Pályája korai szakaszára - mely az avangardista irányzatok virágzása idejére esett - erős impresszionista szemlélet és stílus jellemző. Filmjei gyakran irodalmi ihletésűek, ez már a némafilm korszakban is megmutatkozott munkájában. A hangosfilm első éveiben a hangot igyekezett újszerűen alkalmazni. Vérbeli művész, a kapitalista viszonyok azonban egy időre őt is arra kényszeritették, hogy elveivel ellentétben, kommersz filmeket készítsen. A harmincas évek közepén került az élvonalba és ez egyszersmind nemzetközi elismerést is jelentett. Nevét a világ legjobbjai között említik. Rendezői stílusára erősen hatottak a szovjet filmek és Erich von Stroheim korai munkái. Alakjait realista alapossággal formálja meg, de hangulati elemeiben változatlanul az impresszionizmus uralkodik. A népfront baloldali nemzeti összefogása napjaiban a kommunista párt számára készített választási propaganda filmet. A II. világháború idején az USA-ban élt, csak 1950 táján tért vissza Európába.

Claude Renoir (1901)

 

A kerámia művész és filmproducer Claude Renoir, a híres filmrendező bátyja, 1901-ben született (beceneve - Coco). A festő késői korszakának ő lett az egyik legismertebb modellje, idős korának fő gyámolítója. A francia Riviérán él, apja házában.