Részletek H. G. Wells műveiből

Az Istenek eledele

Az első pillanatban valóban képtelen, határtalan lehetőségek látomása lebegett káprázó szeme előtt. Nagyot nézett, csodálkozva elbámult, azután erős elhatározással behunyta szemét, mint afféle lelkiismeretes tudóshoz illik. Istenek eledele! Micsoda nagyképű kifejezés! Olyan ordító, hogy szinte szemérmetlen.

Az istenek eledelében egy vegyész meg egy biológus, Mr. Bensington és Redwood professzor olyan anyagot találnak fel, amitől az élőlények óriássá növekednek. A felfedezés beláthatatlan következményekkel jár: hiába próbálják elfojtani, elterjed és új, "óriás" emberfajt hoz létre, melynek tagjai lerázzák magukról jelenük kicsinyes törvényeit, és egy nagyobb, szebb és emberibb élet kialakításába kezdenek.

Wells általában nem éri be a technikai fantasztikummal (melynek kitalálásában különben igen ötletes volt), hanem társadalmi tanulságok levonására is törekszik, s hol utópisztikus elképzeléseiből ad ízelítőt (mint Az istenek eledelében), hol nagyon is reális veszélyekre mutat rá (mint a természettudomány negatív hatásait érzékeltető A láthatatlan emberben).

Legeza Ilona könyvismertetője

A láthatatlan ember

Az idegen fehér kendőt tartott maga elé, ami teljesen eltakarta a száját és az állát. Hallnét azonban nem is ez lepte meg igazán. Hanem hogy a kék szemüveg fölött a férfi egész homlokát fehér kötés takarta, egy másik a fülére borult, és rózsaszínű, hegyes orrát kivéve egy csík se maradt fedetlenül.

A láthatatlan ember egy zseniális vegyész, Griffin története, aki hosszú kísérletezés után feltalál egy folyadékot, amely láthatatlanná teszi. Fantasztikus találmánya teljesen elszigeteli az emberektől, ám ezt megpróbálja a találmányával megszerezhető hatalommal ellensúlyozni. Egy dél-angliai kis faluba, Ipingbe költözik, egész testét elfedő öltözetben, s hatalmát kipróbálandó előbb lopással kísérletezik, majd amikor ez nem sikerül, hatalmi téboly fogja el, és már semmiféle gaztettől sem riad vissza. Végül egyetlen bizalmasa, Dr. Kemp jelenti fel, s amikor a rendőrök megölik, visszanyeri valódi, harmincéves alakját. A regényből film is készült, amelyet 1933-ban mutattak be. Griffin filmbeli karaktere sokkal szimpatikusabb, szerelme is van. Egy kórházban hal meg, golyóktól, ahol megbánja az összes láthatatlanul elkövetett rosszat. A filmben keresztnevet is kap („Jack”), holott a regényben sehol sem szerepel Griffin keresztneve. A filmben a Láthatatlan Ember szerepét Claude Rains játssza.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői

Világok harca

A szörnyeteg ezután lábaira emelkedett s elkezdett kényelmesen ide-oda járkálni a mezőségen a között a pár ember között, aki menekülni próbált. Fejszerű csuklyája ide-oda forgott... Valami kar félével bonyolult szerkezetű érctokot tartott, amelynek tölcsér alakú csövéből szóródott ki a hősugár.

Wells Világok harca című regénye először 1898-ban jelent meg (egy évvel később már magyarul is olvasható volt) és benne a szerző néhány más, ebben az időben keletkezett művével együtt a mai sci-fi irodalmat alapította meg, "találta föl". A mai olvasó úgy vélhetné, e réges-régi, éppen százéves pre-sci-fi ma már naiv vagy ásatag műnek bizonyul. Ám épp ellenkezőleg. A Világok harca ma is letehetetlenül izgalmas olvasmány, a benne bemutatott technikai találmányok (a tűzsugarakkal operáló szuperfegyver, a repülő csészealjhoz hasonló szállítóeszköz stb.) miben sem maradnak el a mai tudományos-fantasztikus művek műszaki csodáitól, az alapszituáció pedig - Mars-lakók látogatnak támadó-pusztító szándékkal a Földre - szintén megfeleltethető a mai űrtámadások leírásainak, legfeljebb a Marsnál távolabbi bolygókat szokás napjainkban feltételezni. Ráadásul Wells igazi író, aki mélyen emberi szituációkat tud teremteni, a mars béliek megjelenésének hatását a realista társadalomrajzoló eszközeivel képes bemutatni, az izgalmat pedig azzal is fokozni tudja, hogy nem hagy kétséget: a Mars-lakók technikája sokkal modernebb, mint a századvégi földieké. Ötletes a bonyodalom megoldása is: a földi eszközökkel, fegyverekkel, ötletekkel elpusztíthatatlan Mars-lakók végül azért szenvednek vereséget, mert szervezetük nem képes a földi baktériumoknak ellenállni, egyszerűen nincs immunitásuk. Az is figyelemre méltó, hogy szakítva az azóta is döntően emberalapú idegenképpel (elég a Csillagok háborúja univerzum többségében humanoid lényeire utalni), nála a marsiak tényleg földön kívüli értelmes lények, akik sem külsőre, sem belsőre (táplálkozás és a kommunikáció terén, másról nem beszél Wells) nem hasonlítanak ránk. A történteknek "megalapozott" tudományos magyarázata van (a miértektől kezdve), így még valóságszerűbb az egész. Steven Spielberg filmet készített belőle Tom Cruise főszereplésével, a film és a könyv között van eltérés.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000