Édesapja halála után hét hónappal született. Első öt évét Angliában egy dajkával töltötte, miközben édesanyja Írországban maradt. Később dublini rokonok nevelték. 1682-től a dublini egyetemen tanult, de a bizonyítványát csak kegyelemből kapta meg. Tanulmányai befejeztével Angliába utazott, ahol egy befolyásos nyugalmazott politikusnak (Sir William Temple) lett a titkára. Néhány év múlva Oxfordban folytatta tanulmányait. Visszatérve Írországba, az anglikánt egyház felszentelt papja lett és Kilrootban helyezkedett el. Ezt az állást feladta, mivel 1695-től ismét Sir William alkalmazásába állt. Ebben az időben fejezte be első nagyobb művét, a Hordómesét (A Tale of a Tub), illetve írta meg a Könyvek csatáját (The Battle of the Books), amelyek 1704-ben jelentek meg nyomtatásban. Itt ismerte meg Esther Johnsont, Sir Temple házasságon kívül született lányát, akit műveiben Stellának nevezett el. Sir William Temple 1698-ban bekövetkezett halála után Swift visszaköltözött Írországba, ahol ismét egyházi szolgálatba lépett. Stella, akit szoros szálak fűztek Swifthez, a közeli Trimbe költözött.

Irodalmi pályafutása 1701-ben kezdődött, a név nélkül kiadott Dissensions in Athens and Rome-val. A korábban írt két művének megjelenésével Swift elkötelezte magát az írói pálya mellett. Egy ideig a tory párti hetilapnak, az Examiner-nek volt a kiadója. Ebben az időben kezd bontakozni benne Gulliver története. De még sok keserűség és kiábrándulás kell, hogy megírja a nagy szatírát. Anna királynő halála után a toryk befolyása, és ezzel együtt politikai karrierje is lehanyatlott. Esther Johnsonnal (Stellával) kötött házassága mellett tizenegy éven át meghitt kapcsolat fűzte egy másik fiatal hölgyhöz (Esther Vanhomrigh), akit Vanessának nevezett, és aki nem tudott Swift házasságáról. Vanessa 1723-ban halt meg, kevéssel az után, hogy megtudta az igazságot. Swift felesége 1728-ban hunyt el. Swift 1713 és 1745 között a dublini Szent Patrick székesegyház fő esperese volt -, gondja volt a székesegyházra, a misék rendjére, a templomi zenére, a rászorulók támogatására. Dublinban készült el végre, sok tervezgetés után Gulliver halhatatlan története. Itt is temették el, akárcsak barátnőjét, Stellát. Swiftet izgalmas, udvariatlan és különc embernek tartották. A különcsége leginkább a dr. Shit álnéven az emberi ürülékről írt értekezésben mutatkozott meg. Egyes vélemények szerint 1740-től szellemi hanyatlásnak indult. 1742-ben megrokkant, 1745-ben halt meg. Sírfelirata, amelyet latin nyelven maga szövegezett, így hangzik: Itt nyugszik Jonathan Swift, ahol a vad felháborodás nem marcangolhatja többé a szívét. Ünnepelt író volt már életében is. Politikai ellenfelei is elismerték rendkívüli tehetségét. A Gulliver pedig megjelenése óta (1726) a világ minden kulturált nyelvén újra meg újra megjelenik. Sokszor átdolgozták gyermekek számára is. Századunkban többször is filmre vitték. Gyakran írtak új kalandokat történeteihez (nálunk például Karinthy és Szathmári Sándor). A viszontagságos életű hajóorvos az egész földkerekségen az olvasók közös ismerőse.

Forrás: Kulturális Enciklopédia