Apja sikeres üzletember, édesanyja egy dúsgazdag gyümölcs nagykereskedő lánya volt, három fiúk született, Carl volt a középső. Eleinte gyógyszerész volt és a müncheni egyetemen tanult. Nagyon szerette a színházakat és a művészetet. 1835-tól kizárólag festészettel foglalkozott, autodidakta volt, eleinte főleg flamand mesterek műveit másolta. Később sokat utazott (Párizs, Velence, Prága, London és Belgium) és tanulmányozta különböző európai művészek alkotásait. 1868ban tiszteletbeli tagja lett a müncheni Művészeti Akadémiának. Apró, rendkívüli finomsággal kidolgozott képeinek tárgyát többnyire a német kisvárosi életből vette. Korai stílusa a biedermeierhez sorolható. Realisztikus tárgyú képei mellett romantikus erdei, hegyes tájképeket is festett, amelyeket sárkányok, remeték stb. népesítenek be. Több, mint 400 festményt eladott életében, de igazán népszerű a második világháború után lett. Számos rajzot készített a Fliegende Blätter számára is. Kiváló műveinek reprodukcióit adja a Spitzweg - Album (München, 1890) és a X. Mappa (u. o. 1890).