Mesüge

1953-ban New Yorkban, a 70.utca tájékán egy lengyel emigráns diáklány, egy idősödő tőzsde spekuláns és egy középkorú újságíró keresi önmagát, a másikat, istent a szerelemben, az avantgárd művészetben, a parapszichológiában, a jiddis nyelvben, Amerikában és Izraelben. A Nobel-díjas író posztumusz regénye egy szerelmi háromszög - pontosabban ötszög - köré szerveződik. Résztvevői senkinek sem szeretnének megfelelni, nem próbálnak egymás kedvére tenni, nem ringatják magukat abba az illúzióba, hogy képesek egymással vagy egymás nélkül élni. Szövögetik az érzések és érzékek szálait, részvéttel szemlélik a körülöttük hömpölygő mesüge világot, és benne magukat. Auschwitz árnyékában tengetik napjaikat egymásért élve, aggódva, lelki sebeiket gyógyítgatva. Próbálnak közeledni egymáshoz, de miközben fény derül történeteikre, bűneikre, félelmeikre, elkezdenek eltávolodni egymástól. Az olvasó sokszor nem tudja, sírjon-e vagy nevessen a fordulatos, állandóan újabb meglepetéseket tartogató történeten, melyet átsző az író részvéte, megbocsátó iróniája bolond hősei, a mesügék iránt.

GÓLEM

A jiddis-amerikai író eredetileg 1969-ben írt, majd 1982-ben angol változatban is megjelent, remekbe szabott kisregényét tartalmazza a kötet. Az isteni segítséggel életre keltett prágai Gólem históriája, az európai legendárium sokszor feldolgozott témája Singer tollán valami bölcs humorral és filozófiával átitatott történetté kerekedik. II Rudolf uralkodása alatt, Prága zsidó lakóinak életét nagy vész fenyegeti: egy züllöttségében mindenre kész nemes úr vérvádeljárást kezdeményez ellenük a Peszach-ünnep környékén. Egy titokzatos szent, igaz ember segít rajtuk, megbízva Leibl rabbit, hogy agyagból készítse el a Gólemet, ezt az együgyű, parancsra cselekvő bábot. A József nevű óriás - megtalálva és a bíróság elé állítva az eltűntnek vélt kislányt - meg is menti a per vádlottját. Singert azonban nemcsak a történetnek ez a része foglalkoztatja, hanem az is: miként varázsolhatja vissza ezután megint anyaggá a mind több emberi galibát okozó Józsefet. A bekövetkező üdvös csoda és a köznapi élet folyását megzavaró különös teremtmény eltüntetésének folyamata adja a modem hangszerelésű, egyfajta többértelmű Hasszid-történet variációjának tekinthető mű szerkezetének vázát - a humánum természetét firtató bölcsesség sugárzását nyújtva. A prágai zsidó kisemberek zavara: mindnyájunk rácsodálkozása a megszelídíthetetlen "csodákra".

A regény a 17. századi Lengyelországba vezet, amely a belső bomlás és a sorozatos külső támadások folytán lassan a káosz állapotába jutott. Főhőse, Jákob zsidó tanító, mélyen vallásos, polgári kényelemben él, amikor a kisvárost elözönlik Hmielinicki kozákjai, őt magát eladják rabszolgának. Egy koldusszegény hegyi faluba kerül tehénpásztornak, élete állandó veszedelemben forog a zsidógyűlölő, babonás parasztok között, csak hite és gazdájának Wanda nevű lánya menti meg. Wanda beleszeret és Jákob hosszú ellenállás után maga sem tud ellenállni a szerelemnek, pedig egyformán tiltja az isteni és emberi törvény. Az ő kálváriájukról, megpróbáltatásokkal teli tragikus szerelmükről szól a regény.

A könyv - kétségtelen történeti hitelessége ellenére - elsősorban az emberi sors és erkölcs alapvető kérdéseit fölvető modern legenda, teli bibliai példázatokkal, párhuzamokkal. A finom, tartózkodó lírával átszőtt, szinte mesés elbeszélésre a mai olvasó számára szörnyű árnyékot vet a fasiszta haláltáborok emléke; így lesz a regény egyszerre felemelő és hátborzongató, katartikus olvasmány.

SZENVEDÉLY ÉS MÁS TÖRTÉNETEK

Húsz novellát tartalmaz Singernek ez a kötete, de mintha egyetlen elbeszélés variációja lenne mindahány. Látszólag roppant igénytelen művekről van szó: az elbeszélő vagy a főhős útnak indul valahová (mondjuk Amerikából Argentínába), vagy betér egy New York-i boltba, netán társaságban megismerkedik valakivel, és azután kiderül, hogy az úton, a boltban vagy a társaságban megismert valaki zsidót, tud (vagy valaha tudott) jiddisül, és ha mindennapjait talán nem is ez határozza meg, valamiképp mégis a Holokauszt vagy a szörnyű óvilági zsidó sors áldozata. Áldozat akkor is, ha túlélt mindent, ha jól megy sora. De furcsa áldozatok ezek a "hősök", mert lehet, hogy a csóktól visszariadó fiatal nő valóban halottnak, egy halott törzs utolsó tagjának érzi magát, de akadnak nála sokkal elevenebbek, szédítően színes, furfangos, a szegénységet és a nyomort is roppant találékonysággal élni, átélni, túlélni tudók is, sőt jó módúak, híresek, sikeresek is. Ám a múlt, a minden apró gesztusban, beszédfordulatban, emlékben, szokásban felszínre törő múlt őket is meghatározza, rájuk is sajátos pecsétet nyom. És épp e pecsét felmutatásában rejlik a Singer-novellák hasonlíthatatlan művészisége, lélektani finomsága, a tudatos visszafogottság ellenére is átütő erejű eredetisége (Hanka; Örök szerelem; A tisztelő; A hazavágyó üsző; A fatalista; Szilveszteri mulatság; Mojsele stb.). Remek alakrajzok, kitűnő novellák.