Manhattanben született zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként. Anyja megkeresztelkedett amikor összeházasodott az apjával, J. D. csak a bar micvóján tudta meg, hogy csak félig zsidó. Az apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger a nyugati part különböző állami iskoláit látogatta, majd a Mac Burney magániskolát. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge Military Akadémiára. Itteni élményeiről írta Zabhegyező című regényét. A New York Universityt egy tengerjáró hajón való munka kedvéért hagyta el az első éve után. 1938-ban szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia tudását. Egy hónappal az Anschluss előtt hagyta el Ausztriát. A collegevillei (Pennsylvania) Ursinus Collegeba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Universityn irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Ő közli először lapjában Salinger egy írását. 1942-ben behívják a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingwayt. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába. Kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.

1948-tól a The New Yorker című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét a Slight Rebellion off Madisont. Ezt a művét a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madisonban jelenik meg Holden Caulfield karaktere, akinek később egy egész regényt szentelt: az 1951-ben megjelent Zabhegyezőt (Catcher in the Rye). A művet több országban és egyes amerikai államokban is betiltották szabadszájúsága miatt (az átkozott szó pl. 255 alkalommal fordul benne elő). Ma évente 250 000 példányban kel el. 1953-ban néhány novelláját a The New Yorkerben közölték, majd megjelent Kilenc történet című novelláskötete. 1961-ben adta ki a Franny and Zooeyt, 1963-ban a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás című kisregényeit. 1953-ban Cornish-ba (New Hampsphire) költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség, az egyetemi diákság életében, később teljesen visszavonult, majd Marlowba költözött. 1955-ben összeházasodott Claire Douglas, egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey című művében Franny karaktere Claire életén alapul. 1965-ben elváltak. 1965 óta nem publikált új művet. 1978-ban a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult. A világtól elvonultan él. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynard 18 éves írónővel. Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát cáfolt meg. Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill. Elsősorban elbeszéléseket és kisregényeket ír folyóiratok számára.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.