A német romantika számára tört utat, bár igen fiatalon elhunyt. 1799 - 1801 között a Koppenhágai Akadémián tanult. Ezután Drezdában folytatta tanulmányait, ahol megismerkedett és összebarátkozott Caspar David Friedrich-el, majd 1803.-ban Hamburgban telepedett le. 1804,-ben megnősült, felesége Pauline Bassenge volt. Runge a vallásos hit feltámasztásának szentelte rövidre szabott életét, lírai miszticizmussal áthatott tájképein a természeti látvány a lélek tükörképeként jelenik meg. Emberi alakokat láthatunk a paradicsomi tájban. A Napszakok-sorozatát több változatban készítette el, festményként és rézmetszetként is. A reggel, A nappal, Az est és Az éjszaka rézmetszet változatán a tájképi háttér kidolgozása nem olyan részletező, mint a festményeken. Finoman megrajzolt puttók, szimbolikus figurák, virágok és növények népesítik be képeit, a szigorú elrendezés, a középtengely köré szervezett kompozíció harmóniát, kiegyensúlyozottságot sugall. Az éles kontúrokkal megformált grafikákon nem érvényesül az a szempont, amiért Rungét a művészettörténész szakma az absztrakció előfutáraként tartja számon, de míg A reggel című festményen a felkelő nap fényei feloldják, áttetszővé teszik a vonzáskörükbe kerülő formákat, melyek légiesen könnyeddé válnak, addig a grafika nem alkalmas ennek a jelenségnek a bemutatására. Szüleinek képmásából a kölcsönös szeretet és a tökéletes megértés árad.

Az első színgömböt Philipp Otto Runge készítette 1806-07-ben. A színek hatásai és törvényszerűségei után a 19. század elején nőtt meg az érdeklődés. Az első színelméletről szóló könyv 1810-ben jelent meg, szintén az ő írásaként. Érdekesek még primulákat, pipacsokat vagy boglárkát megörökítő papírkivágásai. Hamburgban hunyt el, 1810 december másodikán, a mindössze 33 éves művész.