15 évesen Párizsban tanult a "Lycée Condorcet"-ban; közben barátjával Édouard Vuillarddal hallgatója lett a festő Diogene Maillart stúdiójának is. 1888.-ban beiratkozott a École des Beaux-Arts-ra, gyakran látogatta a Julian Akadémiát, ahol Maurice Denis és más hallgatóval együtt megalakították a Nabis csoportot.

A Nabis, héber szó prófétát megvilágosodottat jelent. A csoport a posztimpresszionista stílus dekoratív irányát népszerűsítette. A mozgalom célja: tisztán festői eszközökkel tiltakozták a polgári normák ellen. Jellemző: ezoterikus (titokzatos) és idealisztikus filozófiai és irodalmi tanokból vonták le követelményeiket a formák és színek misztikus viszonylataira vonatkozóan. Derűs színkompozíciókat alkottak. Általában szobabelsőket festettek síkszerű, dekoratív módon. Plakát és az alkalmazott grafika is előtérbe került. A művészeti ágak kölcsönhatását kutatták. Kísérleteik kiterjedtek az iparművészet, a gobelin, az üvegfestészet, a litográfia (kőnyomat) és a könyvillusztráció területére is. Gauguin hatására és a középkori üvegablakok, a Trecento festészet és a japán fametszet példájára alkottak. Dekoratív, hangsúlyos körvonalú szimbolikus elemekkel telített képzőművészetet és iparművészetet művelt. A szecessziós iránya is magas színvonalat képviselt. Grafikai munkásságuk a modern plakátművészet és alkalmazott grafika első nagy korszaka.

Roussel francia tájakat festett elsősorban rendszerint asszonyokkal, példa erre Kutyanevelés című színes litográfiája; valamint gyerekekkel (Falusi fesztivál), nimfákkal és faunokkal falusi környezetben. (A nőstény kentaur). 1899.-ben, Roussel, Vuillard, és Pierre Bonnard barátjuk Olaszországi körutat tettek, úti céljuk a Como vidék, Velence és Milánó. 1926-ban Ker-Xavier Roussel megnyerte a Carnegie művészeti díjat.