Édesapja Korának egyik legjelentékenyebb portréfestője. Dekoratív külsőségekkel és biztos jellemábrázolással festette a francia udvar és arisztokrácia tagjait, többek között a "Napkirályt" is.

Perpignanban született 1659 július 20-án. Eleinte különböző délfrancai festőknél tanult, azután a párizsi művészeti akadémiára került, különösen Van Dyck képmásait tanulmányozta és De Troyhoz meg Largillierehez csatlakozott. 1700-ben a párizsi akadémia tagja, 1710ben tanára, 1733ban pedig rektora lett. Néhány vallásos tárgyú történeti képe közül a Szt. Endre és a Krisztus bemutatása a templomban a párizsi Louvreban van. Annál nagyobb képmásainak száma, melyek révén nemcsak korának, hanem az utókornak is egyik legünnepeltebb festője. Senki sem adta vissza jellemzőbb, festőibb módon XIV. Lajos korának barokk pompáját. Szimbolikus eszközökkel készült XIV. Lajos egyik jól ismert portréja, amit H. Rigaud 1701-ben festett és 1702-ben került bemutatásra. Itt is az uralkodó és a monarchia felmagasztalásával és isteni jellegének hangsúlyozásával találkozunk. Az alkotó sajátos szintetizáló képességről tesz tanúságot: a harcos király, az istenjogú monarchia, az igazságos és dicsőséges uralkodó, valamint a "kettős királyi test" témája mind megjelennek a képen. Ez nem jöhet létre minden kompromisszum nélkül, de úgy tűnik, a festő könnyedén ötvözi a realista ábrázolásmódot az anakronisztikus elemekkel. Felszentelési öltözékben ábrázolja a királyt, noha a kép készültekor (1701) már 47 év telt el a király felkenése óta (1654). Másrészről, a már idősödő király korához és arcához képest meghökkentően fiatalos lába és a táncos testhelyzet bizarr, sőt szinte ijesztő, de minden bizonnyal tudatosan létrehozott összhatást eredményez; a "kettős királyi test" fogalma a középkor óta ismert, magában foglalja a mindenkori király halandó és a királyság örökkévaló voltát. A Lajost ábrázoló kép egy társadalmi és politikai kompromisszum ábrázolása felé hajlik.

Fejedelmeket, főrangú személyeket ábrázoló képei közül különösen híresek XIV. Lajos és V. Fülöp spanyol király képmásai a Louvreban, III. Ágost szász királyé a drezdai képtárban. Képviselve van a szentpétervári, madridi, berlini, müncheni, bécsi stb. képtárakban is. Képmásai után Edelinck, a Drevet-k, Wille, Audran és mások készítettek metszeteket.

Forrás: Pallas Nagylexikon