
Robert
Rauschenberg
(1925-2008)
Nem akarom, hogy a kép olyan legyen, amilyen nincs. Szerintem
a kép valódibb, ha
a valós világ részeiből készül.
amerikai festő és kollázs művész
|
A Pop-art és az absztrakt expresszionizmus legendás alakja Milton Ernest
Rauschenberg néven, 1925-ben, a texasi Port Arthurban született. Festményt akkor
látott életében először, amikor a második világháború idején besorozták, s San
Diegoban állomásozott. Képzőművészeti tanulmányait a világháború után leszerelt
katonákat segítő program révén, Kansas Cityben kezdte meg, ezután 1948-ban
Párizsban a Juliian Akadémián, majd 1949-1954 között az amerikai avantgárd
fontos műhelyeként számon tartott észak-Karolinai Black Mountain College-ban
tanult. Itt találkozott a nagy modern zeneszerzővel, John Cage-dzsel, aki nagy
hatással volt szemléletére - és aki Rauschenberg első, 1951-ben megrendezett
kiállításán az egyetlen olyan érdeklődő volt, aki vásárolt is a képek közül.
Rauschenberg munkáit a megszokás, a konvenció teljes elutasítása, a kísérletező
szellem jellemezte: a dada és az absztrakt expresszionizmus nyomdokán járva
olyan alkotásokat hozott létre, amelyek másokban ötletként sem merültek volna
fel. Az ötvenes évek elején készült monokróm képek után kollázsokat,
assemblage-okat, úgynevezett combine paintingeket (összerakott kép az ´50-es
évek végétől - festményei felszínére újságfotókat ragasztott és különböző
tárgyakat ragasztott - kollázs elv. A különféle tárgytöredékek, háromdimenziós
elemek a valóságos térbe való kilépés felé billentik el a művet.) és
environmenteket készített. Egyik korai műve nem volt más, mint az, hogy
kiradírozta a nagy absztrakt expresszionista festő, Willem de Kooning egy rajzát
(természetesen az idősebb művész tudtával és beleegyezésével). Kombinált
festményeknek nevezett alkotásain festék mellett a New York-i utca szemetéből
összeszedett tárgyakat rögzített a vászonra. A talált tárgyak mellett talált
képeket - fotókat, újságkivágásokat - is előszeretettel alkalmazott a
pályafutása előre haladtával egyre hatalmasabb méretű kombinált művein, s ezzel
is a tömegkultúra elemeit az úgynevezett magas kultúrába beemelő, Pop-artnak
nevezett irányzat fontos ihletője lett. Rauschenberg olyan festő, aki absztrakt
alkotásaiba figuralitásokat integrál, anélkül, hogy rajzolná-festené őket.
Másodlagos, hogy a látható figuralitások nem reprodukálnak valós dolgokat, hanem
vagy maguk a kiszakított valós dolgok, vagy fényképezett, nyomtatott,
sokszorosított reprodukciók, tehát megint csak valós dolgok. A (sokszorosított)
sajtófotók és -szövegek ún. dörzsöléssel kerültek a papírra vagy más anyagra. (A
dörzsölés öngyújtóbenzinnel locsolt újságra tett papírra viszi át, másolja fel a
képet vagy szöveget.) Nemzetközi hírnevét az 1964-es velencei biennálén való
szereplése szilárdította meg, ettől kezdve a világ legnagyobb múzeumai adtak
teret kiállításainak. |
ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL: