Nagyon előkelő származású volt. Apja részéről a legendás emlékű utolsó athéni király, Kodrosz leszármazottja. Anyai ágról a legnagyobb hajdani athéni államférfi és halhatatlan költő, Szolón déd- vagy ükunokája. Rokonsága minden ágon az arisztokrácia közéletben szereplő tagja. Az egyik nagybátyja a demokráciát felváltó "harminc zsarnok" egyike volt. Ámde az ezeket legyőző újabb demokraták olyan rémuralomra rendezkedtek be, hogy még a demokrácia eszméit védő nagy tanító filozófus, Szókratész is áldozatául esett vérengzésüknek. Platón úgy indult szellemi útjára, hogy a zsarnokokat Szókratész tanítványaként gyűlölte, a Szókratészt halálra ítélő demokratákat arisztokrataként utálta. A mester halála után már érett ifjúként tíz évre eltávozott Athénból. Sokfelé járt; sok mindent tanult, sok mindent megértett. Felkészült arra, hogy tanító, filozófus, remekíró legyen. Egyébként nem hívták Platónnak. Szüleitől az Arisztoklész nevet kapta. Így ismerték az iskoláiban. A Platón iskolában szerzett gúnynév volt. Lehetséges, hogy az egyik tornatanára adta túl széles vállaiért vagy lapos homlokáért. De minthogy a platón (plató) fennsíkot, magasságot is jelent, idővel díszítő névként ragadt rá. Vállalta, ezen a néven lett tanító, író, filozófus. Fejlődésére döntő volt, hogy serdülő-felserdült ifjúként Szókratész tanítványa lehetett. Az oly sok mindent előkészítő filozófus igen jó hírű tanító volt. Platón ebben az iskolai környezetben készült filozófusnak is, iskolateremtőnek is. Addig azonban ő is átélte a kor adta kalandokat. 28 éves Szókratész elítéltetésekor. Ezután 10 évig járja a világot. Ahol jár, bővíti tapasztalatait és ismereteit. Több ízben megfordul Szürakuszaiban, a türannosz udvarában. Ide később is többször ellátogat, az egymást követő uralkodók tanácsaira is figyelnek. Több városállamban is megismerkedik az uralkodókkal. Kialakítja a filozófus-uralkodó eszményét. Ábrándozik a helyes államszervezetről. Ez a valóságban ugyan nem valósul meg, de majd Platón legfontosabb műve, amely az Államról szól, évezredek politikai gondolkodását befolyásolja. 

Mikor Szürakuszaiból hazaigyekszik, hajója ellenséges hadihajók fogságába kerül. Az elfogott utasokat, köztük Platónt is, eladják rabszolga-kereskedőknek. Szerencséjére hírül vette egy igen gazdag Annikerisz nevű kürénei férfi, aki személyes ismerőse és tudásának tisztelője volt. Kiváltotta Platónt a rabszolgaságból, és nem is fogadta el, hogy a hálás megszabadított megfizesse neki pénzáldozatát. Sőt, amikor tudomást szerzett róla, hogy Platón a visszautasított pénzből iskolát akar alapítani, még azt is felajánlotta, hogy ha ehhez a feladathoz további pénzre lenne szüksége, számíthat rá. Ilyen körülmények között a végre hazaérkező Platón megteremthette azt a tanintézetet, amelynek neve is, pedagógiai feladata is több mint 2000 éve jelen van a tudományos világban. Volt a város egyik szélén egy liget, amelyről ősidők óta az a hír járta, hogy egy Akadémosz nevű mondai hőst ott temettek el. Az ő nevéről kapta a füves-virágos terület az Akadémia elnevezést. Itt vásárolta meg Platón az iskola helyét, itt építtette fel a megfelelő épületet. Ez lett az otthona Platón tudományának és filozófiájának, s az alapító halála után még évszázadokig fennállott. A különböző filozófiai iskolák között ez őrizte Platón tanítását. Ide járt, itt volt a mester tanítványa Arisztotelész is, a leghíresebb utód. Az akadémiai tanítással párhuzamosan épült fel tanmenete, vagyis az oktatott tudomány rendszere. Ezt évek folyamán összesen 36 dialógusban fejtette ki. Idővel a híres iskola későbbi tanárai ezt 9 tetralógiába osztották, egy-egy tárgykört sorozva egy-egy ilyen négyes csoportba. Ezek mindmáig megmaradtak, dialógusában Szókratész, a mestere képviseli Platón gondolatait, melyben igyekszik különböző fogalmakat definiálni: hazugság (A kisebbik Hippiasz), a kötelesség (Kritón), az emberi természet (Alkibiádész), a bölcsesség (Kharmidész), a bátorság (Lakhész), a barátság (Lüszisz), a jámborság (Euthüphron), a retorika (Gorgiasz, Prótagorasz). Mellettük megmaradt 13 neki tulajdonított levél is, ezekből azonban a későbbi szakértők csak kettőt tartottak hitelesnek. Viszont semmi se maradt fenn korábban írt műveiből: a költeményekből és a drámákból. Lehetséges, hogy ezeket ő maga semmisítette meg, amikor károsnak ítélte az egész szépirodalmat. Szándékainak, társadalomszervező eszméinek, filozófiai rendszerének áttekintését legterjedelmesebb művében, az "Állam"-ban (Politeia) adja. Egy-egy témakör bővebb kifejtése a számos dialógus, ezeknek egy része inkább szépirodalmi jellegű, mint filozófiai, szoros értelemben nem is mind dialógus. Az oly fontos művek, mint a Szókratész védőbeszéde és a legterjedelmesebb Törvények nem beszélgetés formában íródott. A Lakomának fordított mű szellemes játék a szerelem értelméről és fogalmáról. Talán az egész életműben ez a legkellemesebb olvasmány. Okos férfiak vélekedése a szerelemről. Addig versengenek, melyikük tud újabb elméletet vagy anekdotát a szerelemről, míg közéjük nem lép Alkibiadész; a katona, aki egyszerre két szemrevaló nőbe karolva hirdeti, hogy a szerelemről nem mesélgetni kell, hanem gyakorolni. A cím fordítása is téves. A görög "Szünposzion" nem evést-ivást, vagyis lakomát jelent, hanem "együtt ivást", azaz beszélgetést szeszes ital mellett. A görög szó eredeti formája is eltorzult azóta. Nálunk a szimpozion beszélgetést, megbeszélést jelent, elmaradt belőle az ivás. Platón személyei egy színházi bemutató után a szerzővel ülnek le italozva beszélgetni. Ez nálunk is szokásos, bemutató utáni bankettnek nevezzük, csak nem mindig gyűlik ilyenkor össze annyi nagy hírű tudós, költő, szellemes írástudó, mint Platónnak ebben a nem filozófiai, de nagyon szellemes dialógusában. 

Platón filozófiája az első teljes rendszer az antik filozófiában. Ennek a lényege az idealizmus. A barlang mítosza (Az állam) szerint a tapasztalat világa csak látszat, halvány utánzata a valódinak, melyet csak a gondolkodás ismertet meg velünk. Az igazi világ valóságai az ideák: a csupán a gondolatban megragadható örök, változatlan lényegek. Platón szerint az ember feladata, hogy a változó világban ezekre a változatlan lényegekre fordítsa a tekintetét, és alkotásaiban is ezeket utánozza. Az idea, az idealizmus Platón óta filozófiai fogalom. Az ideatan tudomásulvétele után a két legfontosabb fogalomkör a rendszerben: az állam szervezése, a helyes állam keresése és a szerelem. Platón államelmélete minden utópia, társadalom-ábránd elődje. Megvalósíthatatlan, de múlhatatlan cél: a végre jó társadalom megfogalmazott ábrándja. A gyakran és sokféleképpen idézett szerelem fogalma nála válik ketté égi és földi szerelemmé. Az égi a lélek élménye, a földi a testé. Az irodalom és a képzőművészet örök kettős témája azóta is.

Forrás: Hegedűs Géza

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL