A történeti festészet jeles alakja Felvidéki eredetű evangélikus családban született; anyai ágon Petőfi Sándor másod-unokatestvére. Középiskoláit Mezőberényben, Szarvason és Sopronban végezte, Pápán pedig jogi végzettséget szerzett. Tanulmányi egy részét Petőfivel és Jókaival töltötte, hatásukra írogatott is. 1846-tól festészeti tanulmányokat folytatott Bécsben Ferdinand Georg Waldmüllernél, Münchenben Wilhelm von Kaulbachnál, később Rómában és Párizsban. 1847 telén készült első kompozíciója, István király és az orgyilkos. 1851-ben festette - egy évtizeddel Székely Bertalan előtt - II. Lajos holttestének megtalálása c. képét. Egy ideig Debrecenben arcképfestésből jól megélt, majd ismét Bécsben telepedett le, de a pesti állandó műtárlat megalakulása után Pestre költözött. 1854-ben feleségül vette Névery Ninát. Az 1861-től az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató-választmányi tagja, olyan neves festők társaságában mint Barabás Miklós, Zichy Jenő, Than Mór. Bár szellemi erejét a megújuló fejgörcsei folytonosan zsibbasztották, szorgalmasabb festőnk alig volt nála; 1851-től, mikor Szent István ébredése c. kompozícióját a műegyesületben kiállította, úgyszólván utolsó napjáig folyton dolgozott. Ezeken kívül festett számos arcképet, életképet és történeti kompozíciót (Zách Felicián, Vak Béla, Martinuzzi meggyilkoltatása, Czillei és Hunyadi, Ónodi gyűlés stb.) Milton leányainak tollba mondja az elveszett paradicsomot c. képének témája évtizedekkel megelőzte Munkácsyt. Megfestette Petőfi Debrecenben c. képét, mely a nyomor és nélkülözések napjaiban, fűtetlen szobában, verseit rongyos szalmaszéken írva ábrázolja a nagy költőt. Szabadságharci élményeit litográfia sorozatban rögzítette. A hazafias célok tudatos művészi megjelenítése tette a reformkor jelentős alakjává. Egyik legszebb műve, megkapó lélekábrázolása Anyám  portréja. Petőfi Bolond Istók c. elbeszélő költeményéhez illusztrációkat készített. Mezőberényben festette utolsó Petőfi-képét. Az ecset mellett a tollat is gyakran forgatta; tanulmányt irt arról a befolyásról, melyet Shakespeare költészete gyakorolt a festészetre, s utolsó éveiben gondosan följegyezte azokat az adatokat, melyek Petőfire vonatkoznak.